Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Európai Unió és Szlovénia
Európai Unió és Szlovénia 27 közös dolog (a Uniópédia): Alpok, Ausztria, Az Európai Unió Tanácsának elnöksége, Általános forgalmi adó, Bruttó hazai termék, Dunántúl, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európa Tanács, Eurózóna, Finnország, GDP, Hivatalos nyelv, Horvátország, Január 1., Kereskedelmi Világszervezet, Ljubljana, Magyar nyelv, Magyarország, Május 1., Második világháború, November 1., Olasz nyelv, Olaszország, Schengeni egyezmény, Svédország, Szlovén nyelv, Vásárlóerő-paritás.
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Alpok és Európai Unió · Alpok és Szlovénia ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Európai Unió · Ausztria és Szlovénia ·
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Európai Unió · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Szlovénia ·
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó (áfa, angolul value-added tax, VAT) a forgalmi adó egyik típusa.
Általános forgalmi adó és Európai Unió · Általános forgalmi adó és Szlovénia ·
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Bruttó hazai termék és Európai Unió · Bruttó hazai termék és Szlovénia ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Európai Unió · Dunántúl és Szlovénia ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Európai Unió · Egyesült Nemzetek Szervezete és Szlovénia ·
Európa Tanács
Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg.
Európa Tanács és Európai Unió · Európa Tanács és Szlovénia ·
Eurózóna
Nemzeti fizetőeszközt használó Unión kívüliek Az eurózóna vagy euróövezet azon országok együttese az Európai Unión belül, ahol az euró a hivatalos pénznem.
Európai Unió és Eurózóna · Eurózóna és Szlovénia ·
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Európai Unió és Finnország · Finnország és Szlovénia ·
GDP
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bruttó hazai termék.
Európai Unió és GDP · GDP és Szlovénia ·
Hivatalos nyelv
A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.
Európai Unió és Hivatalos nyelv · Hivatalos nyelv és Szlovénia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Európai Unió és Horvátország · Horvátország és Szlovénia ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Európai Unió és Január 1. · Január 1. és Szlovénia ·
Kereskedelmi Világszervezet
A Kereskedelmi Világszervezet (angolul World Trade Organization, franciául Organisation mondiale du commerce, spanyolul Organización Mundial del Comercio, röviden WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén.
Európai Unió és Kereskedelmi Világszervezet · Kereskedelmi Világszervezet és Szlovénia ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Európai Unió és Ljubljana · Ljubljana és Szlovénia ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Európai Unió és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szlovénia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Európai Unió és Magyarország · Magyarország és Szlovénia ·
Május 1.
A munka ünnepe.
Európai Unió és Május 1. · Május 1. és Szlovénia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Európai Unió és Második világháború · Második világháború és Szlovénia ·
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Európai Unió és November 1. · November 1. és Szlovénia ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Európai Unió és Olasz nyelv · Olasz nyelv és Szlovénia ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Európai Unió és Olaszország · Olaszország és Szlovénia ·
Schengeni egyezmény
Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
Európai Unió és Schengeni egyezmény · Schengeni egyezmény és Szlovénia ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Európai Unió és Svédország · Svédország és Szlovénia ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Európai Unió és Szlovén nyelv · Szlovén nyelv és Szlovénia ·
Vásárlóerő-paritás
A vásárlóerő-paritás (rövidítve PPP) közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között.
Európai Unió és Vásárlóerő-paritás · Szlovénia és Vásárlóerő-paritás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Európai Unió és Szlovénia
- Mi van a közös Európai Unió és Szlovénia
- Közötti hasonlóságok Európai Unió és Szlovénia
Összehasonlítását Európai Unió és Szlovénia
Európai Unió 346 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovénia 249. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 4.54% = 27 / (346 + 249).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Európai Unió és Szlovénia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
