Közötti hasonlóságok Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011)
Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011) 12 közös dolog (a Uniópédia): Az Európai Unió Tanácsa, Brüsszel, Bulgária, Demokrácia, Európai Bizottság, Európai Tanács, Európai Unió, Január 1., Lisszaboni szerződés, Luxembourg, Magyarország, Románia.
Az Európai Unió Tanácsa
A Tanács főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) jogalkotó szervét.
Az Európai Unió Tanácsa és Európai Parlament · Az Európai Unió Tanácsa és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Brüsszel és Európai Parlament · Brüsszel és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Európai Parlament · Bulgária és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Demokrácia és Európai Parlament · Demokrácia és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság (EB, magyarul gyakran csak Bizottság, angolul European Commission, EC, franciául Commission européenne, németül Europäische Kommission) az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve.
Európai Bizottság és Európai Parlament · Európai Bizottság és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Európai Tanács
Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény.
Európai Parlament és Európai Tanács · Európai Tanács és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Parlament és Európai Unió · Európai Unió és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Európai Parlament és Január 1. · Január 1. és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Lisszaboni szerződés
A lisszaboni szerződés (a közjogi szaknyelvi hagyományoknak megfelelő írásmóddal: Lisszaboni Szerződés), teljes nevén a „Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”, amelyet Lisszabonban, 2007.
Európai Parlament és Lisszaboni szerződés · Lisszaboni szerződés és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Luxembourg
Luxembourg (luxemburgiul: Lëtzebuerg, franciául: Luxembourg, németül: Luxemburg) a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosa és egyben legnagyobb települése.
Európai Parlament és Luxembourg · Luxembourg és Magyar EU-elnökség (2011) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Európai Parlament és Magyarország · Magyar EU-elnökség (2011) és Magyarország ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Európai Parlament és Románia · Magyar EU-elnökség (2011) és Románia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011)
- Mi van a közös Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011)
- Közötti hasonlóságok Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011)
Összehasonlítását Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011)
Európai Parlament 66 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar EU-elnökség (2011) 83. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 8.05% = 12 / (66 + 83).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: