Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Európa és Második világháború

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Európa és Második világháború

Európa vs. Második világháború

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Közötti hasonlóságok Európa és Második világháború

Európa és Második világháború 81 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Afrika, Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Antwerpen, Appennini-félsziget, Atlanti-óceán, Atlantisz Könyvkiadó, Ausztria, Ázsia, Észtország, Balaton, Balti országok, Bécs, Belgium, Berlin, Brüsszel, Budapest, Bulgária, Csehország, Dánia, Dnyeper, Don, Duna, Egyesült Királyság, Elba (folyó), Európai Gazdasági Közösség, Földközi-tenger, Fehéroroszország, Fekete-tenger, ..., Finnország, Franciaország, Görögország, Hidegháború, Hollandia, Izland, Japán, Kaukázus (hegység), Kárpátok, Közép-Európa, Közel-Kelet, Kelet-Európa, Kommunizmus, La Manche, Ladoga-tó, Lengyelek, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Ljubljana, London, Magyarország, Málta, Moszkva, Németország, Norvégia, Nursiai Szent Benedek, Nyugat-Németország, Olaszország, Oroszok, Oslo, Párizs, , Pozsony, Prága, Rajna, Római Birodalom, Románia, Rotterdam, Ruhr-vidék, Spanyolország, Szentpétervár, Szicília, Szlovákia, Ukránok, Urál (hegység), Urán, Varsó, Vilnius, Volga, Zsidók. Bővíteni index (51 több) »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Adriai-tenger és Európa · Adriai-tenger és Második világháború · Többet látni »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Afrika és Európa · Afrika és Második világháború · Többet látni »

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.

Albánia és Európa · Albánia és Második világháború · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Európa · Amerikai Egyesült Államok és Második világháború · Többet látni »

Antwerpen

Antwerpen (franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, a Vlandeere és egyben Antwerpen tartomány székhelye.

Antwerpen és Európa · Antwerpen és Második világháború · Többet látni »

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul: Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Appennini-félsziget és Európa · Appennini-félsziget és Második világháború · Többet látni »

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Atlanti-óceán és Európa · Atlanti-óceán és Második világháború · Többet látni »

Atlantisz Könyvkiadó

Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.

Atlantisz Könyvkiadó és Európa · Atlantisz Könyvkiadó és Második világháború · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Európa · Ausztria és Második világháború · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Ázsia és Európa · Ázsia és Második világháború · Többet látni »

Észtország

Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.

Észtország és Európa · Észtország és Második világháború · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Balaton és Európa · Balaton és Második világháború · Többet látni »

Balti országok

A balti országok fekvése Európában Balti országoknak három, független államot neveznek: (északról dél felé haladva) Észtország, Lettország és Litvánia hármasát.

Balti országok és Európa · Balti országok és Második világháború · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Európa · Bécs és Második világháború · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Belgium és Európa · Belgium és Második világháború · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és Európa · Berlin és Második világháború · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Brüsszel és Európa · Brüsszel és Második világháború · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Európa · Budapest és Második világháború · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Bulgária és Európa · Bulgária és Második világháború · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Csehország és Európa · Csehország és Második világháború · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Dánia és Európa · Dánia és Második világháború · Többet látni »

Dnyeper

A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.

Dnyeper és Európa · Dnyeper és Második világháború · Többet látni »

Don

A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.

Don és Európa · Don és Második világháború · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Európa · Duna és Második világháború · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Európa · Egyesült Királyság és Második világháború · Többet látni »

Elba (folyó)

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója.

Elba (folyó) és Európa · Elba (folyó) és Második világháború · Többet látni »

Európai Gazdasági Közösség

Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt.

Európa és Európai Gazdasági Közösség · Európai Gazdasági Közösség és Második világháború · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Európa és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Második világháború · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Európa és Fehéroroszország · Fehéroroszország és Második világháború · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Európa és Fekete-tenger · Fekete-tenger és Második világháború · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Európa és Finnország · Finnország és Második világháború · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Európa és Franciaország · Franciaország és Második világháború · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Európa és Görögország · Görögország és Második világháború · Többet látni »

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Európa és Hidegháború · Hidegháború és Második világháború · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Európa és Hollandia · Hollandia és Második világháború · Többet látni »

Izland

Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.

Európa és Izland · Izland és Második világháború · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Európa és Japán · Japán és Második világháború · Többet látni »

Kaukázus (hegység)

A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.

Európa és Kaukázus (hegység) · Kaukázus (hegység) és Második világháború · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Európa és Kárpátok · Kárpátok és Második világháború · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Európa és Közép-Európa · Közép-Európa és Második világháború · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Európa és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Második világháború · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Európa és Kelet-Európa · Kelet-Európa és Második világháború · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Európa és Kommunizmus · Kommunizmus és Második világháború · Többet látni »

La Manche

A La Manche (jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével.

Európa és La Manche · La Manche és Második világháború · Többet látni »

Ladoga-tó

A Ladoga-tó (oroszul Ладожское озеро) egy oroszországi édesvizű tó Karéliában és a Leningrádi területen, Szentpétervártól kb.

Európa és Ladoga-tó · Ladoga-tó és Második világháború · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Európa és Lengyelek · Lengyelek és Második világháború · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Európa és Lengyelország · Lengyelország és Második világháború · Többet látni »

Lettország

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában.

Európa és Lettország · Lettország és Második világháború · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Európa és Litvánia · Litvánia és Második világháború · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Európa és Ljubljana · Ljubljana és Második világháború · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Európa és London · London és Második világháború · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Európa és Magyarország · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Málta

Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.

Európa és Málta · Málta és Második világháború · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Európa és Moszkva · Második világháború és Moszkva · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Európa és Németország · Második világháború és Németország · Többet látni »

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.

Európa és Norvégia · Második világháború és Norvégia · Többet látni »

Nursiai Szent Benedek

San Marco, Firenze (kb. 1400-1455). Nursiai Benedek (latin: Benedictus Nursiae) vagy katolikus és ortodox nevén Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója.

Európa és Nursiai Szent Benedek · Második világháború és Nursiai Szent Benedek · Többet látni »

Nyugat-Németország

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Európa és Nyugat-Németország · Második világháború és Nyugat-Németország · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Európa és Olaszország · Második világháború és Olaszország · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Európa és Oroszok · Második világháború és Oroszok · Többet látni »

Oslo

Oslo (IPA, vagyis uslu) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa.

Európa és Oslo · Második világháború és Oslo · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Európa és Párizs · Második világháború és Párizs · Többet látni »

A Pó (olaszul Po) folyó Észak-Olaszországban.

Európa és Pó · Második világháború és Pó · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Európa és Pozsony · Második világháború és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Európa és Prága · Második világháború és Prága · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Európa és Rajna · Második világháború és Rajna · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Európa és Római Birodalom · Második világháború és Római Birodalom · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Európa és Románia · Második világháború és Románia · Többet látni »

Rotterdam

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa.

Európa és Rotterdam · Második világháború és Rotterdam · Többet látni »

Ruhr-vidék

A Ruhr-vidék helyzete Németországon belül A Ruhr-vidék településstruktúrájának térképe A Ruhr-vidék Németország legnagyobb összefüggő városrégiója, ahol több mint 5 millió lakos él 4435 km²-en.

Európa és Ruhr-vidék · Második világháború és Ruhr-vidék · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Európa és Spanyolország · Második világháború és Spanyolország · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Európa és Szentpétervár · Második világháború és Szentpétervár · Többet látni »

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

Európa és Szicília · Második világháború és Szicília · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Európa és Szlovákia · Második világháború és Szlovákia · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Európa és Ukránok · Második világháború és Ukránok · Többet látni »

Urál (hegység)

Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.

Európa és Urál (hegység) · Második világháború és Urál (hegység) · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Európa és Urán · Második világháború és Urán · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Európa és Varsó · Második világháború és Varsó · Többet látni »

Vilnius

Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Európa és Vilnius · Második világháború és Vilnius · Többet látni »

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Európa és Volga · Második világháború és Volga · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Európa és Zsidók · Második világháború és Zsidók · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Európa és Második világháború

Európa 602 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 81, a Jaccard index 6.51% = 81 / (602 + 642).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Európa és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »