Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Euró és Latin ábécé

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Euró és Latin ábécé

Euró vs. Latin ábécé

Az euró (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája, amelyet a 27 tagállam közül 20 (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) és az Európai Unió intézményei közösen használnak, ők alkotják az eurózónát. A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Közötti hasonlóságok Euró és Latin ábécé

Euró és Latin ábécé 10 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Cirill ábécé, Epszilon, Finn nyelv, Francia nyelv, Görög ábécé, Görög nyelv, Holland nyelv, Német nyelv, Spanyol nyelv.

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Euró · Angol nyelv és Latin ábécé · Többet látni »

Cirill ábécé

A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.

Cirill ábécé és Euró · Cirill ábécé és Latin ábécé · Többet látni »

Epszilon

Az epszilon (Ε ε) a görög ábécé ötödik betűje, az e betű és hang.

Epszilon és Euró · Epszilon és Latin ábécé · Többet látni »

Finn nyelv

A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Euró és Finn nyelv · Finn nyelv és Latin ábécé · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Euró és Francia nyelv · Francia nyelv és Latin ábécé · Többet látni »

Görög ábécé

A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.

Euró és Görög ábécé · Görög ábécé és Latin ábécé · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Euró és Görög nyelv · Görög nyelv és Latin ábécé · Többet látni »

Holland nyelv

A holland, régiesen németalföldi (Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele, a különböző elnevezés a politikai megosztásra utal. A kettőt együtt szabatosabban németalföldi nyelvként emlegetik. Legközelebbi rokona az afrikánsz, vagy más néven búr nyelv, amely eredetileg a hollandból alakult ki. A dél-afrikai holland telepesek nyelvjárásai távol az anyaországtól jelentősen differenciálódtak, s felvettek német, francia, fríz és bennszülött elemeket is. A holland és az afrikánsz beszélők kölcsönösen megértik egymás szavát.

Euró és Holland nyelv · Holland nyelv és Latin ábécé · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Euró és Német nyelv · Latin ábécé és Német nyelv · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Euró és Spanyol nyelv · Latin ábécé és Spanyol nyelv · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Euró és Latin ábécé

Euró 169 kapcsolatokat, ugyanakkor Latin ábécé 106. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 3.64% = 10 / (169 + 106).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Euró és Latin ábécé. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »