Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
54 kapcsolatok: Bakócz Tamás, Bánfi Lukács, Bécs, Bíboros, Budapest, Erdő Péter, Esztergom vármegye, Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Esztergomi érsekek listája, I. István magyar király, III. Károly magyar király, III. Miklós pápa, IV. László magyar király, Keresztély Ágost, Kereszténység, Kolostor, Magyar katolikus egyház, Magyarország, Mindszenty József, Monoszló Lodomér, Nagyvárad, Nádor, Német-római Birodalom, Pannonhalmi Főapátság, Paskai László, Pázmány Péter, Pénzverés, Prímás (püspök), Prelátus, Római katolikus egyház, Rudnay Sándor, Serédi Jusztinián, Simor János (püspök), Szászország, Szelepcsényi György, Szent István Lovagrend (stefaniták), Szerzetesrendek, Tusor Péter, Vaszary Kolos, Vatikán, Vitéz János, Wettin-ház, XII. Piusz pápa, Zsigmond magyar király, 1270, 1279, 1550, 1714, 1715, 1806, ..., 1867, 1947, 1947. évi IV. törvény, 1951. Bővíteni index (4 több) »
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Új!!: Esztergomi érsek és Bakócz Tamás · Többet látni »
Bánfi Lukács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lukács (esztergomi érsek).
Új!!: Esztergomi érsek és Bánfi Lukács · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Esztergomi érsek és Bécs · Többet látni »
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Új!!: Esztergomi érsek és Bíboros · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Esztergomi érsek és Budapest · Többet látni »
Erdő Péter
Szent Ignác-templomban 2013-ban Erdő Péter magyar római katolikus pap, bíboros, prímás, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.
Új!!: Esztergomi érsek és Erdő Péter · Többet látni »
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Esztergomi érsek és Esztergom vármegye · Többet látni »
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye.
Új!!: Esztergomi érsek és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · Többet látni »
Esztergomi érsekek listája
Az Esztergomi érsekek listája az esztergomi, illetve esztergom-budapesti érsekeket, azaz az Esztergomi, illetve Esztergom-Budapesti főegyházmegye vezetőit sorolja fel az egyházmegye megalapításától napjainkig.
Új!!: Esztergomi érsek és Esztergomi érsekek listája · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Esztergomi érsek és I. István magyar király · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Esztergomi érsek és III. Károly magyar király · Többet látni »
III. Miklós pápa
A III.
Új!!: Esztergomi érsek és III. Miklós pápa · Többet látni »
IV. László magyar király
IV.
Új!!: Esztergomi érsek és IV. László magyar király · Többet látni »
Keresztély Ágost
Keresztély Ágost (németül: Christian August von Sachsen-Zeitz) (Moritzburg kastély, Zeitz, 1666. október 9. – Regensburg, 1725. augusztus 23.) szász herceg; győri püspök és esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás.
Új!!: Esztergomi érsek és Keresztély Ágost · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Esztergomi érsek és Kereszténység · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Esztergomi érsek és Kolostor · Többet látni »
Magyar katolikus egyház
A magyar katolikus egyház a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Esztergomi érsek és Magyar katolikus egyház · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Esztergomi érsek és Magyarország · Többet látni »
Mindszenty József
Tiszteletreméltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros.
Új!!: Esztergomi érsek és Mindszenty József · Többet látni »
Monoszló Lodomér
Monoszló Lodomér vagy Ladomér (? – 1298 januárja), váradi püspök (1268–1279), esztergomi érsek (1279–1298).
Új!!: Esztergomi érsek és Monoszló Lodomér · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Esztergomi érsek és Nagyvárad · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Esztergomi érsek és Nádor · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Esztergomi érsek és Német-római Birodalom · Többet látni »
Pannonhalmi Főapátság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pannonhalmi Bencés Főapátság.
Új!!: Esztergomi érsek és Pannonhalmi Főapátság · Többet látni »
Paskai László
Paskai László Pacifik O.F.M. magyar ferences szerzetes, katolikus pap.
Új!!: Esztergomi érsek és Paskai László · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: Esztergomi érsek és Pázmány Péter · Többet látni »
Pénzverés
A pénzverés kialakulása egyidős a fémpénz megjelenésével.
Új!!: Esztergomi érsek és Pénzverés · Többet látni »
Prímás (püspök)
Általános sablon az érseki prímási címer felépítéséhez A prímás egyes keresztény egyházak bizonyos püspökei által viselt cím vagy hivatal, amely esetenként csak tiszteletbeli elsőbbséget jelent, máskor valamely irányítási hatalmat is jelöl.
Új!!: Esztergomi érsek és Prímás (püspök) · Többet látni »
Prelátus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prelatúra.
Új!!: Esztergomi érsek és Prelátus · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Esztergomi érsek és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rudnay Sándor
Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor (Vágszentkereszt, Magyar Királyság, 1760. október 4. – Esztergom, Magyar Királyság, 1831. szeptember 13.), a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1815 és 1819 között Erdély püspöke, majd 1819-től esztergomi hercegprímás, bíboros 1831-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: Esztergomi érsek és Rudnay Sándor · Többet látni »
Serédi Jusztinián
Serédi Jusztinián hercegprímás. Fotó: R.von Bagratuni öröksége Serédi Jusztinián (született Szapucsek György néven) római katolikus pap, bencés szerzetes, tudós, egyházjogász, érsek, bíboros, hercegprímás, a magyar katolikus egyház vezetője 1927 és 1945 között, 1933-tól 1945-ig a Szent István Akadémia elnöke.
Új!!: Esztergomi érsek és Serédi Jusztinián · Többet látni »
Simor János (püspök)
1862-ben készült metszet Simor János székesfehérvári kanonok, később győri püspök, majd bíboros, esztergomi érsek.
Új!!: Esztergomi érsek és Simor János (püspök) · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: Esztergomi érsek és Szászország · Többet látni »
Szelepcsényi György
Szelepcsényi György Szelepcsényi György (Szelepcsény, 1604. március 13. – Letovice, Morvaország, 1685. január 14.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd nyitrai püspök; kalocsai, később esztergomi érsek; egyházi író; az ellenreformáció fontos személyisége.
Új!!: Esztergomi érsek és Szelepcsényi György · Többet látni »
Szent István Lovagrend (stefaniták)
A Szent István Lovagrend (eredeti nevén: Szent István Király Keresztesei), másként stefanita rend vagy stefaniták, teljes nevén Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István (Keresztes) Lovagrend magyar alapítású egyházi lovagrend.
Új!!: Esztergomi érsek és Szent István Lovagrend (stefaniták) · Többet látni »
Szerzetesrendek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerzetesség.
Új!!: Esztergomi érsek és Szerzetesrendek · Többet látni »
Tusor Péter
Tusor Péter (Gödöllő, 1967. december 11. –) történész, filológus.
Új!!: Esztergomi érsek és Tusor Péter · Többet látni »
Vaszary Kolos
Vaszary Kolos Ferenc pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891–1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgató tagja.
Új!!: Esztergomi érsek és Vaszary Kolos · Többet látni »
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Új!!: Esztergomi érsek és Vatikán · Többet látni »
Vitéz János
Mátyás király nevelője és Janus Pannonius nagybátyja PPKE Vitéz János Kar előtt Esztergomban (Szentirmai Zoltán alkotása) Széchy Dénes és Vitéz János bíborosok sírköve az esztergomi bazilika altemplomában Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.
Új!!: Esztergomi érsek és Vitéz János · Többet látni »
Wettin-ház
A Wettin-ház Albert-ágának címere A Wettin-ház szász hercegi és királyi család, mely nevét Wettin váráról kapta.
Új!!: Esztergomi érsek és Wettin-ház · Többet látni »
XII. Piusz pápa
Eugenio Pacelli 1922-ben Tiszteletreméltó XII.
Új!!: Esztergomi érsek és XII. Piusz pápa · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Esztergomi érsek és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1270
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1270 · Többet látni »
1279
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1279 · Többet látni »
1550
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1550 · Többet látni »
1714
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1714 · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1715 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1806 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1867 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1947 · Többet látni »
1947. évi IV. törvény
A ma is hatályos 1947.
Új!!: Esztergomi érsek és 1947. évi IV. törvény · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Esztergomi érsek és 1951 · Többet látni »
