Közötti hasonlóságok Eszközhatározó eset és Részes eset
Eszközhatározó eset és Részes eset 37 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Agglutináló nyelv, Alanyeset, Angol nyelv, Élőség, Birtokos személyjel, Bosnyák nyelv, Egyeztetés (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Flektáló nyelv, Határozó, Horvát nyelv, Jelző, Közép-délszláv diarendszer, Kontextus (nyelvészet), Latin nyelv, Locativus, Magánhangzó-harmónia, Magyar nyelv, Melléknév, Mondattan, Montenegrói nyelv, Morféma, Névelő, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nem (nyelvészet), Nyelv, ..., Nyelvtani eset, Rag, Szám (nyelvészet), Szótő, Szerb nyelv, Szuppletivizmus, Viszonyszó. Bővíteni index (7 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Adamikné Jászó Anna és Eszközhatározó eset · Adamikné Jászó Anna és Részes eset ·
Agglutináló nyelv
Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.
Agglutináló nyelv és Eszközhatározó eset · Agglutináló nyelv és Részes eset ·
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Alanyeset és Eszközhatározó eset · Alanyeset és Részes eset ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Eszközhatározó eset · Angol nyelv és Részes eset ·
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Élőség és Eszközhatározó eset · Élőség és Részes eset ·
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Birtokos személyjel és Eszközhatározó eset · Birtokos személyjel és Részes eset ·
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bosnyák nyelv és Eszközhatározó eset · Bosnyák nyelv és Részes eset ·
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Egyeztetés (nyelvészet) és Eszközhatározó eset · Egyeztetés (nyelvészet) és Részes eset ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Eszközhatározó eset · Elöljáró és Részes eset ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Eszközhatározó eset és Főnév · Főnév és Részes eset ·
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Eszközhatározó eset és Flektáló nyelv · Flektáló nyelv és Részes eset ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Eszközhatározó eset és Határozó · Határozó és Részes eset ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Eszközhatározó eset és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Részes eset ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Eszközhatározó eset és Jelző · Jelző és Részes eset ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Eszközhatározó eset és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Részes eset ·
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Eszközhatározó eset és Kontextus (nyelvészet) · Kontextus (nyelvészet) és Részes eset ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Eszközhatározó eset és Latin nyelv · Latin nyelv és Részes eset ·
Locativus
A locativus egy olyan nyelvtani eset,Más meghatározás szerint, például a finn nyelvtani terminológia alapján helyhatározói esetek osztálya.
Eszközhatározó eset és Locativus · Locativus és Részes eset ·
Magánhangzó-harmónia
A hangtanban használt magánhangzó-harmónia terminus több szótagú szó összes magánhangzójára vonatkozó hasonulási jelenséget nevez meg, amely abban áll, hogy a szótő magánhangzóit egy vagy néhány bizonyos vonás jellemzi, és olyan toldalékváltozatokat, valamint olyan esetleg szükséges kötőhangzókat vesz fel, amelyek ugyanazzal/ugyanazokkal a vonással/vonásokkal rendelkeznek.
Eszközhatározó eset és Magánhangzó-harmónia · Magánhangzó-harmónia és Részes eset ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Eszközhatározó eset és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Részes eset ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Eszközhatározó eset és Melléknév · Melléknév és Részes eset ·
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Eszközhatározó eset és Mondattan · Mondattan és Részes eset ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Eszközhatározó eset és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Részes eset ·
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Eszközhatározó eset és Morféma · Morféma és Részes eset ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Eszközhatározó eset és Névelő · Névelő és Részes eset ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Eszközhatározó eset és Névszó · Névszó és Részes eset ·
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Eszközhatározó eset és Névszóragozás · Névszóragozás és Részes eset ·
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Eszközhatározó eset és Névutó · Névutó és Részes eset ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Eszközhatározó eset és Nem (nyelvészet) · Nem (nyelvészet) és Részes eset ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Eszközhatározó eset és Nyelv · Nyelv és Részes eset ·
Nyelvtani eset
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Eszközhatározó eset és Nyelvtani eset · Nyelvtani eset és Részes eset ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Eszközhatározó eset és Rag · Részes eset és Rag ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Eszközhatározó eset és Szám (nyelvészet) · Részes eset és Szám (nyelvészet) ·
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Eszközhatározó eset és Szótő · Részes eset és Szótő ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Eszközhatározó eset és Szerb nyelv · Részes eset és Szerb nyelv ·
Szuppletivizmus
A szuppletivizmus (magyarul alakkiegészülés) az a jelenség a nyelvészetben, amikor egy szó paradigmája (ragozási sora) két vagy több különböző tőből jön létre, tehát a ragozásában eltérő, idegen eredetű szó szerepel.
Eszközhatározó eset és Szuppletivizmus · Részes eset és Szuppletivizmus ·
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Eszközhatározó eset és Viszonyszó · Részes eset és Viszonyszó ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Eszközhatározó eset és Részes eset
- Mi van a közös Eszközhatározó eset és Részes eset
- Közötti hasonlóságok Eszközhatározó eset és Részes eset
Összehasonlítását Eszközhatározó eset és Részes eset
Eszközhatározó eset 56 kapcsolatokat, ugyanakkor Részes eset 52. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 34.26% = 37 / (56 + 52).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Eszközhatározó eset és Részes eset. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: