Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Arisztotelész, Arkhimédész, Bozon, Centrifugális erő, Coulomb-törvény, Derivált, Disszipatív erő, Elektromágnesség, Elektromos töltés, Elektrosztatika, Erős kölcsönhatás, Eredő erő, Ernst Mach, Fénysebesség, Földi nehézségi gyorsulás, Felhajtóerő (hidrosztatika), Fermion, Fizika, Foton, Galileo Galilei, Gradiens, Gravitáció, Gravitációs állandó, Gyenge kölcsönhatás, Gyorsulás, Henry Cavendish, Hooke-törvény, Isaac Newton, Kémiai kötés, Kvantummechanika, Légellenállás, Lendület, Mágneses mező, Mérleg (eszköz), Mechanika, Mechanikai feszültség, Mechanikai munka, Newton (mértékegység), Potenciális energia, Rakéta, Súrlódás, SI származtatott egység, Speciális relativitáselmélet, Téridő, Tömeg, Vektor, Yank, 1602, 1607, 1798.
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Erő és Arisztotelész · Többet látni »
Arkhimédész
bélyegkép Arkhimédész (ógörögül: Αρχιμήδης), (Szürakuszai, Kr. e. 287 k. – Szürakuszai, Kr. e. 212) ókori szicíliai görög természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.
Új!!: Erő és Arkhimédész · Többet látni »
Bozon
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.
Új!!: Erő és Bozon · Többet látni »
Centrifugális erő
A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.
Új!!: Erő és Centrifugális erő · Többet látni »
Coulomb-törvény
A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.
Új!!: Erő és Coulomb-törvény · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Erő és Derivált · Többet látni »
Disszipatív erő
A konzervatív erőknek különleges szerepük van a fizikában, mert csak ilyen erők által végzett munka független az úttól, továbbá a mechanikai energia is csak konzervatív erők esetén állandó.
Új!!: Erő és Disszipatív erő · Többet látni »
Elektromágnesség
Az elektromágnesség az elektromos és mágneses jelenségek gyűjtőneve.
Új!!: Erő és Elektromágnesség · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Erő és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektrosztatika
Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.
Új!!: Erő és Elektrosztatika · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Erő és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Eredő erő
Egy testre ható, több erőből álló erőrendszer mindig helyettesíthető egyetlen erővel, az erőrendszer eredőjével.
Új!!: Erő és Eredő erő · Többet látni »
Ernst Mach
Ernst Mach (1900) Ernst Waldfried Josef Wenzel Mach (Chirlitz-Turas, császári Osztrák Birodalom, 1838. február 18. – Vaterstetten, 1916. február 19.) morvaországi osztrák fizikus, filozófus, akinek felfogása volt, hogy minden tudás a tapasztalatból származik.
Új!!: Erő és Ernst Mach · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Erő és Fénysebesség · Többet látni »
Földi nehézségi gyorsulás
A földi nehézségi gyorsulás az a gyorsulás, mellyel a Föld nehézségi erőterében szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna.
Új!!: Erő és Földi nehézségi gyorsulás · Többet látni »
Felhajtóerő (hidrosztatika)
Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.
Új!!: Erő és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Erő és Fermion · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Erő és Fizika · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Erő és Foton · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Erő és Galileo Galilei · Többet látni »
Gradiens
Két skalármező szürkeárnyalatosan ábrázolva (a sötétebb árnyalat nagyobb függvényértéknek felel meg). A kék nyilak a gradienseket jelzik. A gradiens a matematikában egy skalármezőkre alkalmazható differenciáloperátor.
Új!!: Erő és Gradiens · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Erő és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs állandó
A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.
Új!!: Erő és Gravitációs állandó · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Erő és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Gyorsulás
A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Új!!: Erő és Gyorsulás · Többet látni »
Henry Cavendish
Henry Cavendish (Nizza, 1731. október 10. – London, 1810. február 24.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja.
Új!!: Erő és Henry Cavendish · Többet látni »
Hooke-törvény
Hooke törvénye pontosan leírja a közönséges csavarrugó mozgását kis összenyomódás esetén A Hooke-törvény közelítő törvény, mely kimondja, hogy egy rugalmas test alakváltozása arányos azzal az erővel, mely az alakváltozást okozza.
Új!!: Erő és Hooke-törvény · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Erő és Isaac Newton · Többet látni »
Kémiai kötés
Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.
Új!!: Erő és Kémiai kötés · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Erő és Kvantummechanika · Többet látni »
Légellenállás
A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik.
Új!!: Erő és Légellenállás · Többet látni »
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Új!!: Erő és Lendület · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Erő és Mágneses mező · Többet látni »
Mérleg (eszköz)
Barokk mérleg - Szombathely, 18. század Levélmérleg 400px Dohánymérleg súlyokkal Elektronikus konyhai mérleg Hídmérleg A mérleg tömeg illetve súly mérésére szolgáló eszköz.
Új!!: Erő és Mérleg (eszköz) · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Erő és Mechanika · Többet látni »
Mechanikai feszültség
Mechanikai feszültség (jele σ) mechanikai, szilárdságtani mennyiség.
Új!!: Erő és Mechanikai feszültség · Többet látni »
Mechanikai munka
A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.
Új!!: Erő és Mechanikai munka · Többet látni »
Newton (mértékegység)
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Erő és Newton (mértékegység) · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Erő és Potenciális energia · Többet látni »
Rakéta
Modern hordozórakéta indítása(Atlas V, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.
Új!!: Erő és Rakéta · Többet látni »
Súrlódás
A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.
Új!!: Erő és Súrlódás · Többet látni »
SI származtatott egység
A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.
Új!!: Erő és SI származtatott egység · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Erő és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Erő és Téridő · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Erő és Tömeg · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Erő és Vektor · Többet látni »
Yank
A fizikában a yank az erő idő szerinti deriváltja, vagy a tömeg és a jerk szorzata.
Új!!: Erő és Yank · Többet látni »
1602
Nincs leírás.
Új!!: Erő és 1602 · Többet látni »
1607
Nincs leírás.
Új!!: Erő és 1607 · Többet látni »
1798
Nincs leírás.
Új!!: Erő és 1798 · Többet látni »
