Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdélyi szászok és Székelyek
Erdélyi szászok és Székelyek 39 közös dolog (a Uniópédia): Andreanum, Árpád-kor, Besenyők, Brassó, Csíkszereda, Dunai svábok, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Evangélikus kereszténység, Felső-háromszéki-medence, Havasalföld, Homoróddaróc, I. Mátyás magyar király, II. András magyar király, IV. Béla magyar király, Jobbágy, Johannes Honterus, Kenyérmezei csata, Királyföld, Kolozsvár, Kommunizmus, Kunok, Magyar Királyság, Magyarok, Második világháború, Moldva (fejedelemség), Nagyszeben, Nagyvárad, Német Lovagrend, Románia, ..., Szászkézd, Szászsebes, Szászváros, Tatárjárás, 12. század, 13. század, 14. század, 15. század, 16. század. Bővíteni index (9 több) »
Andreanum
A Károly Róbert-féle megerősítés Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek, amelyet II. András király 1224-ben adott a Szászváros és Barót közötti területen lakó erdélyi szászoknak, akik addig különböző ispánok fennhatósága alá tartoztak.
Andreanum és Erdélyi szászok · Andreanum és Székelyek ·
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Árpád-kor és Erdélyi szászok · Árpád-kor és Székelyek ·
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Besenyők és Erdélyi szászok · Besenyők és Székelyek ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Erdélyi szászok · Brassó és Székelyek ·
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Csíkszereda és Erdélyi szászok · Csíkszereda és Székelyek ·
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Dunai svábok és Erdélyi szászok · Dunai svábok és Székelyek ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Erdélyi szászok · Erdély és Székelyek ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és Erdélyi szászok · Erdélyi Fejedelemség és Székelyek ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Erdélyi szászok és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Székelyek ·
Felső-háromszéki-medence
A Felső-háromszéki-medence Kovászna megye térképén (jobbra) A Felső-háromszéki-medence vagy röviden Felső-Háromszék a Brassói-medence északi nyúlványa Kovászna megye területén (régen Háromszék vármegyében), a Bodoki-hegység, a Háromszéki-havasok, a Nemere-hegység, a Répát-hegység és a Bodzai-havasok között.
Erdélyi szászok és Felső-háromszéki-medence · Felső-háromszéki-medence és Székelyek ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Erdélyi szászok és Havasalföld · Havasalföld és Székelyek ·
Homoróddaróc
Homoróddaróc (németül Draas, románul Drăușeni) a Királyföld keleti határán fekvő település Romániában, Brassó megyében.
Erdélyi szászok és Homoróddaróc · Homoróddaróc és Székelyek ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erdélyi szászok és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Székelyek ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Erdélyi szászok és II. András magyar király · II. András magyar király és Székelyek ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Erdélyi szászok és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Székelyek ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Erdélyi szászok és Jobbágy · Jobbágy és Székelyek ·
Johannes Honterus
Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.
Erdélyi szászok és Johannes Honterus · Johannes Honterus és Székelyek ·
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
Erdélyi szászok és Kenyérmezei csata · Kenyérmezei csata és Székelyek ·
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Erdélyi szászok és Királyföld · Királyföld és Székelyek ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdélyi szászok és Kolozsvár · Kolozsvár és Székelyek ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Erdélyi szászok és Kommunizmus · Kommunizmus és Székelyek ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Erdélyi szászok és Kunok · Kunok és Székelyek ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Erdélyi szászok és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Székelyek ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdélyi szászok és Magyarok · Magyarok és Székelyek ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Erdélyi szászok és Második világháború · Második világháború és Székelyek ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Erdélyi szászok és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Székelyek ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Erdélyi szászok és Nagyszeben · Nagyszeben és Székelyek ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdélyi szászok és Nagyvárad · Nagyvárad és Székelyek ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Erdélyi szászok és Német Lovagrend · Német Lovagrend és Székelyek ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdélyi szászok és Románia · Románia és Székelyek ·
Szászkézd
Szászkézd (románul Saschiz, németül Keisd, szászul Kisd) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Erdélyi szászok és Szászkézd · Szászkézd és Székelyek ·
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdélyi szászok és Szászsebes · Szászsebes és Székelyek ·
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Erdélyi szászok és Szászváros · Szászváros és Székelyek ·
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Erdélyi szászok és Tatárjárás · Székelyek és Tatárjárás ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Erdélyi szászok · 12. század és Székelyek ·
13. század
A 13.
13. század és Erdélyi szászok · 13. század és Székelyek ·
14. század
A 14.
14. század és Erdélyi szászok · 14. század és Székelyek ·
15. század
A 15.
15. század és Erdélyi szászok · 15. század és Székelyek ·
16. század
A 16.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdélyi szászok és Székelyek
- Mi van a közös Erdélyi szászok és Székelyek
- Közötti hasonlóságok Erdélyi szászok és Székelyek
Összehasonlítását Erdélyi szászok és Székelyek
Erdélyi szászok 205 kapcsolatokat, ugyanakkor Székelyek 500. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 5.53% = 39 / (205 + 500).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdélyi szászok és Székelyek. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
