Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. József magyar király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. József magyar király

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) vs. II. József magyar király

  Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art. II.

Közötti hasonlóságok Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. József magyar király

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. József magyar király 14 közös dolog (a Uniópédia): Erdély, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hadik András (hadvezér), I. Lipót magyar király, II. Lipót magyar király, III. Károly magyar király, Magyar nyelv, Mária Terézia magyar királynő, Német nyelv, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Római katolikus egyház, 1784-es erdélyi parasztfelkelés.

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · Erdély és II. József magyar király · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és II. József magyar király · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és II. József magyar király · Többet látni »

Hadik András (hadvezér)

Gróf futaki Hadik András (Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) jelentős hadvezére, híres huszártiszt, császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) elnökeként (Präsident des Hofkriegsrates) 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője, földbirtokos, politikus.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Hadik András (hadvezér) · Hadik András (hadvezér) és II. József magyar király · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és II. József magyar király · Többet látni »

II. Lipót magyar király

II.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. Lipót magyar király · II. József magyar király és II. Lipót magyar király · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és III. Károly magyar király · II. József magyar király és III. Károly magyar király · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Magyar nyelv · II. József magyar király és Magyar nyelv · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Mária Terézia magyar királynő · II. József magyar király és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Német nyelv · II. József magyar király és Német nyelv · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Ortodox kereszténység · II. József magyar király és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Oszmán Birodalom · II. József magyar király és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Római katolikus egyház · II. József magyar király és Római katolikus egyház · Többet látni »

1784-es erdélyi parasztfelkelés

Az 1784-es erdélyi parasztfelkelés vagy Hóra-lázadás vallási-etnikai színezetű parasztfelkelés volt az Erdélyi-középhegység területén.

1784-es erdélyi parasztfelkelés és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · 1784-es erdélyi parasztfelkelés és II. József magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. József magyar király

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) 91 kapcsolatokat, ugyanakkor II. József magyar király 196. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 4.88% = 14 / (91 + 196).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és II. József magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: