Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király 64 közös dolog (a Uniópédia): A Magyar Királyság a kora újkorban, Balassa Menyhért, Báthory István erdélyi fejedelem, Bécs, Bekes Gáspár, Buda ostroma (1541), Csáky Mihály (kancellár), Drinápolyi béke (1568), Erdély, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Európa történelme, Evangélikus kereszténység, Fejedelem, Fráter György, Giorgio Biandrata, Giovanni Battista Castaldo, Gyulafehérvár, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. Lajos magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, II. Szelim oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, Isztambul, Jagelló Izabella magyar királyné, ..., Karánsebes, Kassa, Kálvinizmus, Lippa, Lugos, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország uralkodóinak listája, Miksa magyar király, Mohácsi csata, Nagybánya, Nyírbátori szerződés, Opole, Oszmán Birodalom, Partium, Racibórz, Római katolikus egyház, Schwendi Lázár, Segesvár, Speyeri szerződés, Szamosújvár, Szapolyai-család, Szatmárnémeti, Székelyek, Szolnok, Temesvár, Torda, Unitarianizmus, Unitárius vallás, Vallásszabadság, Vág (folyó), Veszprém, Zay Ferenc, Zimony. Bővíteni index (34 több) »
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király ·
Balassa Menyhért
Balassagyarmati báró Balassa Menyhért, egyes forrásokban Balassi Menyhárt (1511 körül – Bécs, 1568. február 9.) honti és barsi főispán, dunáninneni országos főkapitány, a 16. század közepének jellegzetes nagyuraként többször változtatott pártállást a Habsburg és a Szapolyai oldal között és a korszak zűrzavaros állapotát igyekezett a saját meggazdagodására kihasználni.
Balassa Menyhért és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Balassa Menyhért és II. János magyar király ·
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Báthory István erdélyi fejedelem és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Báthory István erdélyi fejedelem és II. János magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Bécs és II. János magyar király ·
Bekes Gáspár
Kornyáti Bekes Gáspár (Gáspár Bekes de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes) (1520 – Grodno, 1579. november 7.) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsosa.
Bekes Gáspár és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Bekes Gáspár és II. János magyar király ·
Buda ostroma (1541)
Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.
Buda ostroma (1541) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Buda ostroma (1541) és II. János magyar király ·
Csáky Mihály (kancellár)
mihályi Csáky Mihály vagy Csáki Mihály (1492. k. – Gyulafehérvár, 1572. május k.) 1548–1551 és 1556–1571 között az erdélyi fejedelmi tanács tagja, az erdélyi kancellária megszervezője, az első erdélyi kancellár.
Csáky Mihály (kancellár) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Csáky Mihály (kancellár) és II. János magyar király ·
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
Drinápolyi béke (1568) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Drinápolyi béke (1568) és II. János magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Erdély és II. János magyar király ·
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi fejedelmek listája · Erdélyi fejedelmek listája és II. János magyar király ·
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi országgyűlés · Erdélyi országgyűlés és II. János magyar király ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és II. János magyar király ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi vajda · Erdélyi vajda és II. János magyar király ·
Európa történelme
Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Európa történelme · Európa történelme és II. János magyar király ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és II. János magyar király ·
Fejedelem
A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Fejedelem · Fejedelem és II. János magyar király ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Fráter György · Fráter György és II. János magyar király ·
Giorgio Biandrata
Giorgio Biandrata (Blandrata György) (Saluzzo, 1515 – Gyulafehérvár, 1588. május 5.) olasz orvos, udvari orvos és erdélyi tanácsos, reformátor.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Giorgio Biandrata · Giorgio Biandrata és II. János magyar király ·
Giovanni Battista Castaldo
Giovanni Battista CastaldoAntonis Mor festménye, Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid. Giovanni Battista Castaldo vagy Giambattista Castaldo vagy Giovan Battista Castaldo (Nocera de’ Pagani, Salerno megye, Campania régió, 1493 körül – Milánó, 1563. január 6.), itáliai zsoldosvezér (condottiere), Cassano első márkija (Marchese di Cassano), császári tábornok és hadvezér V. Károly császárnak és öccsének, I. Ferdinánd osztrák főhercegnek, magyar és cseh királynak szolgálatában.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Giovanni Battista Castaldo · Giovanni Battista Castaldo és II. János magyar király ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyulafehérvár · Gyulafehérvár és II. János magyar király ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és II. János magyar király ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. János magyar király · I. János magyar király és II. János magyar király ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és II. János magyar király ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Zsigmond lengyel király · I. Zsigmond lengyel király és II. János magyar király ·
II. Lajos magyar király
II.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Lajos magyar király · II. János magyar király és II. Lajos magyar király ·
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Mihály havasalföldi fejedelem · II. János magyar király és II. Mihály havasalföldi fejedelem ·
II. Szelim oszmán szultán
II.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Szelim oszmán szultán · II. János magyar király és II. Szelim oszmán szultán ·
II. Ulászló magyar király
II.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Ulászló magyar király · II. János magyar király és II. Ulászló magyar király ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Isztambul · II. János magyar király és Isztambul ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Jagelló Izabella magyar királyné · II. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné ·
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Karánsebes · II. János magyar király és Karánsebes ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kassa · II. János magyar király és Kassa ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kálvinizmus · II. János magyar király és Kálvinizmus ·
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lippa · II. János magyar király és Lippa ·
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lugos · II. János magyar király és Lugos ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság · II. János magyar király és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarok · II. János magyar király és Magyarok ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország uralkodóinak listája · II. János magyar király és Magyarország uralkodóinak listája ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Miksa magyar király · II. János magyar király és Miksa magyar király ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Mohácsi csata · II. János magyar király és Mohácsi csata ·
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagybánya · II. János magyar király és Nagybánya ·
Nyírbátori szerződés
Fráter György --> A nyírbátori szerződés vagy nyírbátori egyezmény titkos megállapodás volt I. Ferdinánd biztosai (ecsedi Báthory András, ifjabb Niklas Salm és Sigmund von Herberstein) illetve Fráter György között, amelyet 1549.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nyírbátori szerződés · II. János magyar király és Nyírbátori szerződés ·
Opole
Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Opole · II. János magyar király és Opole ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom · II. János magyar király és Oszmán Birodalom ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Partium · II. János magyar király és Partium ·
Racibórz
Roth Kaliningrad Tyśmienica Kędzierzyn-Koźle Villeneuve d'Ascq Opava (város)LeverkusenRothKalinyingrádTiszmenyicaKędzierzyn-KoźleVilleneuve d'Ascq --> Racibórz (cseh nyelven Ratiboř, németül Ratibor) – város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban, a Racibórzi járásban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Racibórz · II. János magyar király és Racibórz ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Római katolikus egyház · II. János magyar király és Római katolikus egyház ·
Schwendi Lázár
Báró Schwendi Lázár (eredeti nevén Lazarus Freiherr von Schwendi) (Mittelbiberach, 1522 – Ehrenkirchen, 1583. május 28.) német hadvezér, császári tábornok, kassai főkapitány.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Schwendi Lázár · II. János magyar király és Schwendi Lázár ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Segesvár · II. János magyar király és Segesvár ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Speyeri szerződés · II. János magyar király és Speyeri szerződés ·
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szamosújvár · II. János magyar király és Szamosújvár ·
Szapolyai-család
A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szapolyai-család · II. János magyar király és Szapolyai-család ·
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szatmárnémeti · II. János magyar király és Szatmárnémeti ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Székelyek · II. János magyar király és Székelyek ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szolnok · II. János magyar király és Szolnok ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Temesvár · II. János magyar király és Temesvár ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Torda · II. János magyar király és Torda ·
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Unitarianizmus · II. János magyar király és Unitarianizmus ·
Unitárius vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Unitárius vallás · II. János magyar király és Unitárius vallás ·
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vallásszabadság · II. János magyar király és Vallásszabadság ·
Vág (folyó)
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vág (folyó) · II. János magyar király és Vág (folyó) ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Veszprém · II. János magyar király és Veszprém ·
Zay Ferenc
Csömöri báró Zay Ferenc (1498 – 1570. október 10.), kiváló diplomata, királyi udvarnok, főispán, Felső-Magyarország főkapitánya, történetíró.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zay Ferenc · II. János magyar király és Zay Ferenc ·
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zimony · II. János magyar király és Zimony ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király
- Mi van a közös Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király
- Közötti hasonlóságok Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király
Összehasonlítását Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) 390 kapcsolatokat, ugyanakkor II. János magyar király 189. Ami közös bennük 64, a Jaccard index 11.05% = 64 / (390 + 189).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. János magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
