Közötti hasonlóságok Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig 37 közös dolog (a Uniópédia): Bizánci Birodalom, Csernáton, Déli-Kárpátok, Erdély, Erdély történelme, Erdély története, Gyula (méltóság), Gyulafehérvár, Havasalföld, Honfoglalás, Hunok, Köpeczi Béla, Küküllő, Kis-Küküllő, Kisakna, Kolozsvár, Makkai László (történész), Malomfalva, Maros, Maroskarna, Mócsy András, Medgyes, Mezőség, Nagy-Küküllő (folyó), Nagysink, Ojtozi-szoros, Oláhtordos, Olt, Réty, Sepsiszentgyörgy, ..., Szamos, Szász Zoltán (történész), Szászsebes, Székelyudvarhely, Szolnok, Torda, Zalatna. Bővíteni index (7 több) »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Bizánci Birodalom és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Csernáton
Csernáton (románul Cernat) falu Romániában, Kovászna megyében, Csernáton község központja.
Csernáton és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Csernáton és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.
Déli-Kárpátok és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Déli-Kárpátok és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Erdély történelme
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.
Erdély történelme és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Erdély történelme és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Erdély története
Az Erdély története című három kötetes mű az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban összesen 1945 oldalon.
Erdély története és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Erdély története és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Gyula (méltóság)
Képes krónikában (1358) A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyula (méltóság) · Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyula (méltóság) ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Gyulafehérvár · Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyulafehérvár ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Havasalföld · Erdély története a magyar honfoglalásig és Havasalföld ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Honfoglalás · Erdély története a magyar honfoglalásig és Honfoglalás ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Hunok · Erdély története a magyar honfoglalásig és Hunok ·
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Köpeczi Béla · Erdély története a magyar honfoglalásig és Köpeczi Béla ·
Küküllő
Küküllő folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Küküllő · Erdély története a magyar honfoglalásig és Küküllő ·
Kis-Küküllő
A Kis-Küküllő folyó Erdélyben.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kis-Küküllő · Erdély története a magyar honfoglalásig és Kis-Küküllő ·
Kisakna
Kisakna falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kisakna · Erdély története a magyar honfoglalásig és Kisakna ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Kolozsvár · Erdély története a magyar honfoglalásig és Kolozsvár ·
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Makkai László (történész) · Erdély története a magyar honfoglalásig és Makkai László (történész) ·
Malomfalva
Malomfalva (románul Morești, korábban Malomfalău, németül Mühlendorf) falu Romániában Maros megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Malomfalva · Erdély története a magyar honfoglalásig és Malomfalva ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maros · Erdély története a magyar honfoglalásig és Maros ·
Maroskarna
Maroskarna (1910-ig Karna,, 1920-ig Cârna) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Maroskarna · Erdély története a magyar honfoglalásig és Maroskarna ·
Mócsy András
Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mócsy András · Erdély története a magyar honfoglalásig és Mócsy András ·
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Medgyes · Erdély története a magyar honfoglalásig és Medgyes ·
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Mezőség · Erdély története a magyar honfoglalásig és Mezőség ·
Nagy-Küküllő (folyó)
A Nagy-Küküllő folyó Romániában, Erdélyben.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagy-Küküllő (folyó) · Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagy-Küküllő (folyó) ·
Nagysink
Nagysink (korábban Cincul Mare,, szászul Gruissschoingk) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Nagysink · Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagysink ·
Ojtozi-szoros
Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Ojtozi-szoros · Erdély története a magyar honfoglalásig és Ojtozi-szoros ·
Oláhtordos
Oláhtordos falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Oláhtordos · Erdély története a magyar honfoglalásig és Oláhtordos ·
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Olt · Erdély története a magyar honfoglalásig és Olt ·
Réty
Réty (románul Reci) falu Romániában, Kovászna megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Réty · Erdély története a magyar honfoglalásig és Réty ·
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Sepsiszentgyörgy · Erdély története a magyar honfoglalásig és Sepsiszentgyörgy ·
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szamos · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szamos ·
Szász Zoltán (történész)
Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szász Zoltán (történész) · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szász Zoltán (történész) ·
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szászsebes · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szászsebes ·
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Székelyudvarhely · Erdély története a magyar honfoglalásig és Székelyudvarhely ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Szolnok · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szolnok ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Torda · Erdély története a magyar honfoglalásig és Torda ·
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Zalatna · Erdély története a magyar honfoglalásig és Zalatna ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig
- Mi van a közös Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig
- Közötti hasonlóságok Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig
Összehasonlítását Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig 391 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdély története a magyar honfoglalásig 190. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 6.37% = 37 / (391 + 190).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig és Erdély története a magyar honfoglalásig. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: