Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Erdély és Sütő András (író)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Erdély és Sütő András (író)

Erdély vs. Sütő András (író)

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Közötti hasonlóságok Erdély és Sütő András (író)

Erdély és Sütő András (író) 14 közös dolog (a Uniópédia): Budapest, Bukarest, Fekete március, Kolozsvár, Kossuth-díj, Magyarország, Marosvásárhely, Mezőség, Nicolae Ceaușescu, Paraszt, Pusztakamarás, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Romániai magyarok, Vártemplom (Marosvásárhely).

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Erdély · Budapest és Sütő András (író) · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Bukarest és Erdély · Bukarest és Sütő András (író) · Többet látni »

Fekete március

Fekete március (más néven marosvásárhelyi pogrom, románul: Conflictul interetnic de la Târgu Mureș) megnevezés alatt azokra az etnikai zavargásokra hivatkozunk, amelyek 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen (magyarok: 52%, románok: 48%) a két nemzetiség között.

Erdély és Fekete március · Fekete március és Sütő András (író) · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Erdély és Kolozsvár · Kolozsvár és Sütő András (író) · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Erdély és Kossuth-díj · Kossuth-díj és Sütő András (író) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Erdély és Magyarország · Magyarország és Sütő András (író) · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Erdély és Marosvásárhely · Marosvásárhely és Sütő András (író) · Többet látni »

Mezőség

A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.

Erdély és Mezőség · Mezőség és Sütő András (író) · Többet látni »

Nicolae Ceaușescu

Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.

Erdély és Nicolae Ceaușescu · Nicolae Ceaușescu és Sütő András (író) · Többet látni »

Paraszt

Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.

Erdély és Paraszt · Paraszt és Sütő András (író) · Többet látni »

Pusztakamarás

Sütő András emlékháza, 138-as házszám Pusztakamarás (románul Cămărașu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Erdély és Pusztakamarás · Pusztakamarás és Sütő András (író) · Többet látni »

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.

Erdély és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Sütő András (író) · Többet látni »

Romániai magyarok

Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége.

Erdély és Romániai magyarok · Romániai magyarok és Sütő András (író) · Többet látni »

Vártemplom (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi református Vártemplom a város főterétől északkeletre, a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található lenyűgöző gótikus templom.

Erdély és Vártemplom (Marosvásárhely) · Sütő András (író) és Vártemplom (Marosvásárhely) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Erdély és Sütő András (író)

Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Sütő András (író) 64. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 1.57% = 14 / (826 + 64).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Sütő András (író). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: