Közötti hasonlóságok Erdély és Nagybánya
Erdély és Nagybánya 57 közös dolog (a Uniópédia): Arany (kémiai elem), Barokk, Bethlen Gábor, Boirebisztasz, Brassó, Cigányok, Dákok, Dés, Erdélyi szászok, Evangélikus kereszténység, Gutin-hegység, Habsburg-ház, Hunyadi János, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, Jézus Társasága, Kálvinizmus, Kiegyezés, Kolozsvár, Kommunizmus, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Máramaros megye, Máramarossziget, Második bécsi döntés, ..., Második világháború, Misztótfalusi Kis Miklós, Német nyelv, Németek, Néprajz, Olaszország, Ortodox kereszténység, Partium, Reformáció, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Románia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Románok, Szamos, Szatmár megye, Szatmárnémeti, Szecesszió, Tisza, Ukránok, Zsidók, 14. század, 17. század, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1989-es romániai forradalom, 20. század. Bővíteni index (27 több) »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Arany (kémiai elem) és Erdély · Arany (kémiai elem) és Nagybánya ·
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Erdély · Barokk és Nagybánya ·
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Bethlen Gábor és Erdély · Bethlen Gábor és Nagybánya ·
Boirebisztasz
Dacia Boirebisztasz uralma idején Boirebisztasz hadjáratai Boirebisztasz (vagy Burebista, Rubobostes, i. e. 82 – i. e. 44) a Dák Királyság létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát.
Boirebisztasz és Erdély · Boirebisztasz és Nagybánya ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Erdély · Brassó és Nagybánya ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Erdély · Cigányok és Nagybánya ·
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Dákok és Erdély · Dákok és Nagybánya ·
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Dés és Erdély · Dés és Nagybánya ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdély és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Nagybánya ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Erdély és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Nagybánya ·
Gutin-hegység
A Gutin-hegység vagy Gutin hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben.
Erdély és Gutin-hegység · Gutin-hegység és Nagybánya ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Erdély és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Nagybánya ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Erdély és Hunyadi János · Hunyadi János és Nagybánya ·
I. István magyar király
I.
Erdély és I. István magyar király · I. István magyar király és Nagybánya ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Erdély és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Nagybánya ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erdély és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Nagybánya ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Erdély és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Nagybánya ·
III. Károly magyar király
III.
Erdély és III. Károly magyar király · III. Károly magyar király és Nagybánya ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Erdély és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Nagybánya ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Erdély és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Nagybánya ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Erdély és Kiegyezés · Kiegyezés és Nagybánya ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély és Kolozsvár · Kolozsvár és Nagybánya ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Erdély és Kommunizmus · Kommunizmus és Nagybánya ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Erdély és Lengyelország · Lengyelország és Nagybánya ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Erdély és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Nagybánya ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdély és Magyarok · Magyarok és Nagybánya ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Erdély és Magyarország · Magyarország és Nagybánya ·
Máramaros megye
Máramaros megye Románia északi részén helyezkedik el.
Erdély és Máramaros megye · Máramaros megye és Nagybánya ·
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Erdély és Máramarossziget · Máramarossziget és Nagybánya ·
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Erdély és Második bécsi döntés · Második bécsi döntés és Nagybánya ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Erdély és Második világháború · Második világháború és Nagybánya ·
Misztótfalusi Kis Miklós
Misztótfalusi Kis Miklós (Alsó-Misztótfalu, 1650 – Kolozsvár, 1702. március 20.), magyar nyomdász, betűmetsző.
Erdély és Misztótfalusi Kis Miklós · Misztótfalusi Kis Miklós és Nagybánya ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Erdély és Német nyelv · Német nyelv és Nagybánya ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Erdély és Németek · Németek és Nagybánya ·
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Erdély és Néprajz · Néprajz és Nagybánya ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Erdély és Olaszország · Nagybánya és Olaszország ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Erdély és Ortodox kereszténység · Nagybánya és Ortodox kereszténység ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Erdély és Partium · Nagybánya és Partium ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Erdély és Reformáció · Nagybánya és Reformáció ·
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Erdély és Román görögkatolikus egyház · Nagybánya és Román görögkatolikus egyház ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Erdély és Román nyelv · Nagybánya és Román nyelv ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdély és Románia · Nagybánya és Románia ·
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Erdély és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Nagybánya és Romániai Magyar Demokrata Szövetség ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Erdély és Románok · Nagybánya és Románok ·
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Erdély és Szamos · Nagybánya és Szamos ·
Szatmár megye
Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Erdély és Szatmár megye · Nagybánya és Szatmár megye ·
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Erdély és Szatmárnémeti · Nagybánya és Szatmárnémeti ·
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Erdély és Szecesszió · Nagybánya és Szecesszió ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Erdély és Tisza · Nagybánya és Tisza ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Erdély és Ukránok · Nagybánya és Ukránok ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Erdély és Zsidók · Nagybánya és Zsidók ·
14. század
A 14.
14. század és Erdély · 14. század és Nagybánya ·
17. század
A 17.
17. század és Erdély · 17. század és Nagybánya ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Erdély · 18. század és Nagybánya ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Nagybánya ·
1989-es romániai forradalom
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt.
1989-es romániai forradalom és Erdély · 1989-es romániai forradalom és Nagybánya ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Nagybánya
- Mi van a közös Erdély és Nagybánya
- Közötti hasonlóságok Erdély és Nagybánya
Összehasonlítását Erdély és Nagybánya
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Nagybánya 260. Ami közös bennük 57, a Jaccard index 5.25% = 57 / (826 + 260).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Nagybánya. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: