Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdély és Magyarellenesség
Erdély és Magyarellenesség 43 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Arad (Románia), Augusztus 22., Augusztus 25., Avram Iancu, Bukarest, Csíkszereda, Déva, December 18., Első világháború, Erdélyi szászok, Fekete március, Gyulafehérvár, Havasalföld, Kolozsvár, Kommunizmus, Magyar Autonóm Tartomány, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Május 8., Második világháború, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Nagyenyed, Nicolae Ceaușescu, November 1., Olaszország, Partium, ..., Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Románia, Románok, Sütő András (író), Sovinizmus, Színház (intézmény), Szent Anna-tó, Szerbek, Trianoni békeszerződés, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 20. század. Bővíteni index (13 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Erdély · Alföld és Magyarellenesség ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Erdély · Arad (Románia) és Magyarellenesség ·
Augusztus 22.
Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.
Augusztus 22. és Erdély · Augusztus 22. és Magyarellenesség ·
Augusztus 25.
Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.
Augusztus 25. és Erdély · Augusztus 25. és Magyarellenesség ·
Avram Iancu
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.
Avram Iancu és Erdély · Avram Iancu és Magyarellenesség ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Erdély · Bukarest és Magyarellenesség ·
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Csíkszereda és Erdély · Csíkszereda és Magyarellenesség ·
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Déva és Erdély · Déva és Magyarellenesség ·
December 18.
Névnapok: Auguszta + Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.
December 18. és Erdély · December 18. és Magyarellenesség ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Erdély · Első világháború és Magyarellenesség ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdély és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Magyarellenesség ·
Fekete március
Fekete március (más néven marosvásárhelyi pogrom, románul: Conflictul interetnic de la Târgu Mureș) megnevezés alatt azokra az etnikai zavargásokra hivatkozunk, amelyek 1990 márciusában történtek az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen (magyarok: 52%, románok: 48%) a két nemzetiség között.
Erdély és Fekete március · Fekete március és Magyarellenesség ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Erdély és Gyulafehérvár · Gyulafehérvár és Magyarellenesség ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Erdély és Havasalföld · Havasalföld és Magyarellenesség ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély és Kolozsvár · Kolozsvár és Magyarellenesség ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Erdély és Kommunizmus · Kommunizmus és Magyarellenesség ·
Magyar Autonóm Tartomány
A Magyar Autonóm Tartomány (MAT) 1952.
Erdély és Magyar Autonóm Tartomány · Magyar Autonóm Tartomány és Magyarellenesség ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Erdély és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarellenesség ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Erdély és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyarellenesség ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdély és Magyarok · Magyarellenesség és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Erdély és Magyarország · Magyarellenesség és Magyarország ·
Május 8.
Névnapok: Mihály + Acsád, Akács, Arzéniusz, Décse, Dezideráta, Gécsa, Gejza, Géza, Gyécsa, Győző, Iduna, Ottokár, Péter, Pető, Stella, Ulla.
Erdély és Május 8. · Május 8. és Magyarellenesség ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Erdély és Második világháború · Második világháború és Magyarellenesség ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Erdély és Mohácsi csata · Magyarellenesség és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Erdély és Moldva (fejedelemség) · Magyarellenesség és Moldva (fejedelemség) ·
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Erdély és Nagyenyed · Magyarellenesség és Nagyenyed ·
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Erdély és Nicolae Ceaușescu · Magyarellenesség és Nicolae Ceaușescu ·
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Erdély és November 1. · Magyarellenesség és November 1. ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Erdély és Olaszország · Magyarellenesség és Olaszország ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Erdély és Partium · Magyarellenesség és Partium ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Erdély és Rákóczi-szabadságharc · Magyarellenesség és Rákóczi-szabadságharc ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Erdély és Római katolikus egyház · Magyarellenesség és Római katolikus egyház ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdély és Románia · Magyarellenesség és Románia ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Erdély és Románok · Magyarellenesség és Románok ·
Sütő András (író)
Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
Erdély és Sütő András (író) · Magyarellenesség és Sütő András (író) ·
Sovinizmus
Francia kokárda, A sovinizmus szó a Cogniard-fivérek ''La cocarde tricolore'' (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt elhttp://www.toupie.org/Dictionnaire/Chauvinisme.htm Définition du chauvinisme, de chauvin, toupie.org A sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Erdély és Sovinizmus · Magyarellenesség és Sovinizmus ·
Színház (intézmény)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Színházművészet#Szervezeti forma.
Erdély és Színház (intézmény) · Magyarellenesség és Színház (intézmény) ·
Szent Anna-tó
A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel.
Erdély és Szent Anna-tó · Magyarellenesség és Szent Anna-tó ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Erdély és Szerbek · Magyarellenesség és Szerbek ·
Trianoni békeszerződés
date.
Erdély és Trianoni békeszerződés · Magyarellenesség és Trianoni békeszerződés ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarellenesség ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Erdély · 19. század és Magyarellenesség ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Magyarellenesség
- Mi van a közös Erdély és Magyarellenesség
- Közötti hasonlóságok Erdély és Magyarellenesség
Összehasonlítását Erdély és Magyarellenesség
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarellenesség 251. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 3.99% = 43 / (826 + 251).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Magyarellenesség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
