Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdély és Kolozsvár
Erdély és Kolozsvár 65 közös dolog (a Uniópédia): Arad (Románia), Észak-Erdély, Bánffy Miklós (író), Bánffy-palota (Kolozsvár), Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond, Bécs, Belgrád, Bethlen Gábor, Bocskai István, Bolyai János, Brassó, Budapest, Bukarest, Dacia (római provincia), Dákok, Dávid Ferenc (püspök), Déva, Emil Isac, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi szász nyelv, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Európa, Fadrusz János, Farkas utcai református templom, Gyulafehérvár, Hídelve, I. István magyar király, ..., I. László magyar király, I. Mátyás magyar király, Január 19., Jászvásár, Jézus Társasága, Július 4., Kós Károly (építész), Kiegyezés, Kolozs megye, Kontinentális éghajlat, Magyarok, Magyarország, Május 17., Május 8., Márton Áron, Második bécsi döntés, Második világháború, Mátyás király emlékmű, Mátyás király emlékmű (Kolozsvár), Moldva (régió), Nagyvárad, Olaszország, Román nyelv, Románia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Segesvár, Szamosközy István, Székely Mózes erdélyi fejedelem, Szent Mihály-templom (Kolozsvár), Torda, Traianus római császár, Unitarianizmus, Vaskor, 1980-as évek, 20. század. Bővíteni index (35 több) »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Erdély · Arad (Románia) és Kolozsvár ·
Észak-Erdély
Észak-Erdély általánosabb értelemben Erdély északi része, konkrétabban a második bécsi döntés nyomán 1940-től 1944-ig Romániától Magyarországhoz visszakerült terület elnevezése.
Észak-Erdély és Erdély · Észak-Erdély és Kolozsvár ·
Bánffy Miklós (író)
Gróf losonci Bánffy Miklós, teljes nevén: Bánffy Miklós Pál Domokos (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) magyar polihisztor; író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter.
Bánffy Miklós (író) és Erdély · Bánffy Miklós (író) és Kolozsvár ·
Bánffy-palota (Kolozsvár)
A Bánffy-címer a főhomlokzaton A palota belső udvara A kolozsvári Bánffy-palota Kolozsvár főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely a város Szépművészeti Múzeumának ad helyet.
Bánffy-palota (Kolozsvár) és Erdély · Bánffy-palota (Kolozsvár) és Kolozsvár ·
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Báthory István erdélyi fejedelem és Erdély · Báthory István erdélyi fejedelem és Kolozsvár ·
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Báthory Zsigmond és Erdély · Báthory Zsigmond és Kolozsvár ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Erdély · Bécs és Kolozsvár ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Erdély · Belgrád és Kolozsvár ·
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Bethlen Gábor és Erdély · Bethlen Gábor és Kolozsvár ·
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Bocskai István és Erdély · Bocskai István és Kolozsvár ·
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Bolyai János és Erdély · Bolyai János és Kolozsvár ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Erdély · Brassó és Kolozsvár ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Erdély · Budapest és Kolozsvár ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Erdély · Bukarest és Kolozsvár ·
Dacia (római provincia)
date.
Dacia (római provincia) és Erdély · Dacia (római provincia) és Kolozsvár ·
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Dákok és Erdély · Dákok és Kolozsvár ·
Dávid Ferenc (püspök)
Dávid Ferenc (születési neve Franz David Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15.) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke 1568-tól haláláig.
Dávid Ferenc (püspök) és Erdély · Dávid Ferenc (püspök) és Kolozsvár ·
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Déva és Erdély · Déva és Kolozsvár ·
Emil Isac
Emil Isac (Kolozsvár, 1886. május 17. – Kolozsvár, 1954. március 25.) román költő, publicista.
Emil Isac és Erdély · Emil Isac és Kolozsvár ·
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Erdély és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Erdélyi Múzeum-Egyesület és Kolozsvár ·
Erdélyi szász nyelv
Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve) Az erdélyi szász nyelvet a német nyelv legtávolabbi dialektusának tartják számon, melyet ma már nagyon kevesen beszélnek Erdélyben.
Erdély és Erdélyi szász nyelv · Erdélyi szász nyelv és Kolozsvár ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Erdély és Erdélyi szászok · Erdélyi szászok és Kolozsvár ·
Erdélyi-középhegység
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Erdély és Erdélyi-középhegység · Erdélyi-középhegység és Kolozsvár ·
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Erdély és Erdélyi-medence · Erdélyi-medence és Kolozsvár ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Erdély és Európa · Európa és Kolozsvár ·
Fadrusz János
Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Krisztinaváros, 1903. október 25.) magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.
Erdély és Fadrusz János · Fadrusz János és Kolozsvár ·
Farkas utcai református templom
A Farkas utcai református templom (hivatalos nevén: Belvárosi református templom) Kolozsvár híres gótikus műemléke, a Kolozsvár-Belvárosi református egyházközség temploma.
Erdély és Farkas utcai református templom · Farkas utcai református templom és Kolozsvár ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Erdély és Gyulafehérvár · Gyulafehérvár és Kolozsvár ·
Hídelve
Kolozsvár térképe 1897-ből Hídelve Kolozsvár egyik történelmi városrésze.
Erdély és Hídelve · Hídelve és Kolozsvár ·
I. István magyar király
I.
Erdély és I. István magyar király · I. István magyar király és Kolozsvár ·
I. László magyar király
I.
Erdély és I. László magyar király · I. László magyar király és Kolozsvár ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erdély és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Kolozsvár ·
Január 19.
Az ortodox vízkereszt ünnepe.
Erdély és Január 19. · Január 19. és Kolozsvár ·
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Erdély és Jászvásár · Jászvásár és Kolozsvár ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Erdély és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Kolozsvár ·
Július 4.
Névnapok: Ulrik + Aggeus, Babett, Babetta, Berta, Betta, Betti, Bettina, Erzsébet, Fédra, Felda, Illés, Ince, Karitász, Odiló, Odó, Ódor, Prudencia, Rajmond, Rajmund, Ramón, Szvetlána, Údó, Ulla.
Erdély és Július 4. · Július 4. és Kolozsvár ·
Kós Károly (építész)
Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Erdély és Kós Károly (építész) · Kós Károly (építész) és Kolozsvár ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Erdély és Kiegyezés · Kiegyezés és Kolozsvár ·
Kolozs megye
Kolozs megye: közigazgatási egység Romániában.
Erdély és Kolozs megye · Kolozs megye és Kolozsvár ·
Kontinentális éghajlat
A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).
Erdély és Kontinentális éghajlat · Kolozsvár és Kontinentális éghajlat ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdély és Magyarok · Kolozsvár és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Erdély és Magyarország · Kolozsvár és Magyarország ·
Május 17.
Névnapok: Paszkál + Andor, Brúnó, Ditmár, Fábió, Fábiusz, Fabó, Paszkália, Pasztorella, Rezeda, Szalók, Szolón.
Erdély és Május 17. · Kolozsvár és Május 17. ·
Május 8.
Névnapok: Mihály + Acsád, Akács, Arzéniusz, Décse, Dezideráta, Gécsa, Gejza, Géza, Gyécsa, Győző, Iduna, Ottokár, Péter, Pető, Stella, Ulla.
Erdély és Május 8. · Kolozsvár és Május 8. ·
Márton Áron
Márton Áron katolikus pap, Erdély püspöke, címzetes érsek.
Erdély és Márton Áron · Kolozsvár és Márton Áron ·
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Erdély és Második bécsi döntés · Kolozsvár és Második bécsi döntés ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Erdély és Második világháború · Kolozsvár és Második világháború ·
Mátyás király emlékmű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mátyás király emlékmű (Kolozsvár).
Erdély és Mátyás király emlékmű · Kolozsvár és Mátyás király emlékmű ·
Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)
A Mátyás király emlékmű vagy kolozsvári Mátyás-szobor Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása.
Erdély és Mátyás király emlékmű (Kolozsvár) · Kolozsvár és Mátyás király emlékmű (Kolozsvár) ·
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Erdély és Moldva (régió) · Kolozsvár és Moldva (régió) ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdély és Nagyvárad · Kolozsvár és Nagyvárad ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Erdély és Olaszország · Kolozsvár és Olaszország ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Erdély és Román nyelv · Kolozsvár és Román nyelv ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdély és Románia · Kolozsvár és Románia ·
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Erdély és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Kolozsvár és Romániai Magyar Demokrata Szövetség ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Erdély és Segesvár · Kolozsvár és Segesvár ·
Szamosközy István
Szamosközy István (latin írói nevén Zamosius) (Kolozsvár, 1570 – Gyulafehérvár, 1612. március 29.) erdélyi magyar történetíró.
Erdély és Szamosközy István · Kolozsvár és Szamosközy István ·
Székely Mózes erdélyi fejedelem
(Idősebb) siménfalvi Székely Mózes (Udvarhely, 1553 körül – Brassó, 1603. július 17.) erdélyi fejedelem.
Erdély és Székely Mózes erdélyi fejedelem · Kolozsvár és Székely Mózes erdélyi fejedelem ·
Szent Mihály-templom (Kolozsvár)
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll.
Erdély és Szent Mihály-templom (Kolozsvár) · Kolozsvár és Szent Mihály-templom (Kolozsvár) ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Erdély és Torda · Kolozsvár és Torda ·
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Erdély és Traianus római császár · Kolozsvár és Traianus római császár ·
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Erdély és Unitarianizmus · Kolozsvár és Unitarianizmus ·
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Erdély és Vaskor · Kolozsvár és Vaskor ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Erdély · 1980-as évek és Kolozsvár ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Kolozsvár
- Mi van a közös Erdély és Kolozsvár
- Közötti hasonlóságok Erdély és Kolozsvár
Összehasonlítását Erdély és Kolozsvár
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Kolozsvár 337. Ami közös bennük 65, a Jaccard index 5.59% = 65 / (826 + 337).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Kolozsvár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
