Közötti hasonlóságok Erdély és Gyula (Magyarország)
Erdély és Gyula (Magyarország) 54 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Anonymus, Arad (Románia), Arad megye, Balkán (térség), Bethlen István (politikus), Bihar megye, Budapest, Bukarest, Csíkszereda, Erdélyi vajda, Európa, Gepidák, Habsburg Birodalom, Holokauszt, Hunok, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, III. Károly magyar király, Jókai Mór, Július 1., Július 22., Július 4., Körösök, Kelták, Kiegyezés, Kossuth-díj, Lengyelország, Magyarok, Magyarország, ..., Március 15., Mohácsi csata, Nagybánya, Nagyvárad, Németek, Nürnberg, Olaszország, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Római katolikus egyház, Reformáció, Románia, Románok, Segesvár, Székelyföld, Szkíták, Szlovákok, Temesvár, Vallás, Vandálok, Vaskor, Zilah, 13. század. Bővíteni index (24 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Erdély · Alföld és Gyula (Magyarország) ·
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Erdély · Anonymus és Gyula (Magyarország) ·
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Erdély · Arad (Románia) és Gyula (Magyarország) ·
Arad megye
Arad megye Románia nyugati határán van, a Partiumban.
Arad megye és Erdély · Arad megye és Gyula (Magyarország) ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Balkán (térség) és Erdély · Balkán (térség) és Gyula (Magyarország) ·
Bethlen István (politikus)
László Fülöp: Bethlen István díszmagyarban Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus.
Bethlen István (politikus) és Erdély · Bethlen István (politikus) és Gyula (Magyarország) ·
Bihar megye
Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.
Bihar megye és Erdély · Bihar megye és Gyula (Magyarország) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Erdély · Budapest és Gyula (Magyarország) ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Erdély · Bukarest és Gyula (Magyarország) ·
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Csíkszereda és Erdély · Csíkszereda és Gyula (Magyarország) ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdély és Erdélyi vajda · Erdélyi vajda és Gyula (Magyarország) ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Erdély és Európa · Európa és Gyula (Magyarország) ·
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Erdély és Gepidák · Gepidák és Gyula (Magyarország) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Erdély és Habsburg Birodalom · Gyula (Magyarország) és Habsburg Birodalom ·
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Erdély és Holokauszt · Gyula (Magyarország) és Holokauszt ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Erdély és Hunok · Gyula (Magyarország) és Hunok ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Erdély és I. Károly magyar király · Gyula (Magyarország) és I. Károly magyar király ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Gyula (Magyarország) és I. Mátyás magyar király ·
III. Károly magyar király
III.
Erdély és III. Károly magyar király · Gyula (Magyarország) és III. Károly magyar király ·
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Erdély és Jókai Mór · Gyula (Magyarország) és Jókai Mór ·
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Erdély és Július 1. · Gyula (Magyarország) és Július 1. ·
Július 22.
Névnapok: Magdolna + Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.
Erdély és Július 22. · Gyula (Magyarország) és Július 22. ·
Július 4.
Névnapok: Ulrik + Aggeus, Babett, Babetta, Berta, Betta, Betti, Bettina, Erzsébet, Fédra, Felda, Illés, Ince, Karitász, Odiló, Odó, Ódor, Prudencia, Rajmond, Rajmund, Ramón, Szvetlána, Údó, Ulla.
Erdély és Július 4. · Gyula (Magyarország) és Július 4. ·
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Erdély és Körösök · Gyula (Magyarország) és Körösök ·
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Erdély és Kelták · Gyula (Magyarország) és Kelták ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Erdély és Kiegyezés · Gyula (Magyarország) és Kiegyezés ·
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Erdély és Kossuth-díj · Gyula (Magyarország) és Kossuth-díj ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Erdély és Lengyelország · Gyula (Magyarország) és Lengyelország ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdély és Magyarok · Gyula (Magyarország) és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Erdély és Magyarország · Gyula (Magyarország) és Magyarország ·
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Erdély és Március 15. · Gyula (Magyarország) és Március 15. ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Erdély és Mohácsi csata · Gyula (Magyarország) és Mohácsi csata ·
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Erdély és Nagybánya · Gyula (Magyarország) és Nagybánya ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdély és Nagyvárad · Gyula (Magyarország) és Nagyvárad ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Erdély és Németek · Gyula (Magyarország) és Németek ·
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Erdély és Nürnberg · Gyula (Magyarország) és Nürnberg ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Erdély és Olaszország · Gyula (Magyarország) és Olaszország ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Erdély és Ortodox kereszténység · Gyula (Magyarország) és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Erdély és Oszmán Birodalom · Gyula (Magyarország) és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Erdély és Osztrák–Magyar Monarchia · Gyula (Magyarország) és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Erdély és Római katolikus egyház · Gyula (Magyarország) és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Erdély és Reformáció · Gyula (Magyarország) és Reformáció ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdély és Románia · Gyula (Magyarország) és Románia ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Erdély és Románok · Gyula (Magyarország) és Románok ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Erdély és Segesvár · Gyula (Magyarország) és Segesvár ·
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Erdély és Székelyföld · Gyula (Magyarország) és Székelyföld ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Erdély és Szkíták · Gyula (Magyarország) és Szkíták ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Erdély és Szlovákok · Gyula (Magyarország) és Szlovákok ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Erdély és Temesvár · Gyula (Magyarország) és Temesvár ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Erdély és Vallás · Gyula (Magyarország) és Vallás ·
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Erdély és Vandálok · Gyula (Magyarország) és Vandálok ·
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Erdély és Vaskor · Gyula (Magyarország) és Vaskor ·
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Erdély és Zilah · Gyula (Magyarország) és Zilah ·
13. század
A 13.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Gyula (Magyarország)
- Mi van a közös Erdély és Gyula (Magyarország)
- Közötti hasonlóságok Erdély és Gyula (Magyarország)
Összehasonlítását Erdély és Gyula (Magyarország)
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Gyula (Magyarország) 442. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 4.26% = 54 / (826 + 442).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Gyula (Magyarország). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: