Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erdély és Erdélyi szászok
Erdély és Erdélyi szászok 55 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Meschendörfer, Bakfark Bálint, Barcaság, Berethalom, Beszterce (település), Brassó, Brukenthal-palota, Carl Filtsch, Csíkszereda, Dunai svábok, Ellenreformáció, Erdély erődtemplomos falvai, Erdélyi szász nyelv, Evangélikus kereszténység, Georg Daniel Teutsch, Havasalföld, Hermann Oberth, Hieronymus Ostermayer, Holcmány, I. Mátyás magyar király, Johann Hedwig, Johann Martin Honigberger, Johannes Honterus, Josef Haltrich, Kiegyezés, Királyföld, Klaus Johannis, Kolozsvár, Kommunizmus, Magyar Királyság, ..., Magyarok, Második világháború, Medgyes, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Nagyszeben, Nagyvárad, Nemzetiség, Nicolae Ceaușescu, Olt, Oszmán Birodalom, Rákóczi-szabadságharc, Románia, Samuel von Brukenthal, Segesvár, Szászsebes, Szászváros, Székelyek, Szerbek, Szovjetunió, Torda, Vallásszabadság, 13. század, 14. század, 17. század. Bővíteni index (25 több) »
Adolf Meschendörfer
Adolf Meschendörfer (Brassó, 1877. május 8. – Brassó, 1962. július 4.) erdélyi szász író.
Adolf Meschendörfer és Erdély · Adolf Meschendörfer és Erdélyi szászok ·
Bakfark Bálint
Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15. vagy 13.) erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője.
Bakfark Bálint és Erdély · Bakfark Bálint és Erdélyi szászok ·
Barcaság
A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.
Barcaság és Erdély · Barcaság és Erdélyi szászok ·
Berethalom
A szárnyasoltár Az erődtemplom a főtérről A sekrestyeajtó zárszerkezete A Mauzóleumtorony A kocsibejáró A Scheidungshaus A Katolikus torony A Harangtorony Az erődtemplom jobbra Berethalom (románul Biertan, korábban Ghiertan, németül Birthälm) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a történelmi Királyföldön.
Berethalom és Erdély · Berethalom és Erdélyi szászok ·
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Beszterce (település) és Erdély · Beszterce (település) és Erdélyi szászok ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Erdély · Brassó és Erdélyi szászok ·
Brukenthal-palota
A palota főkapuja A Brukenthal-palota Nagyszeben híres barokk stílusú műemlék épülete a Nagypiac (Grosser Ring, Piața Mare) nyugati oldalán (4. sz.). 2004 óta a Nagyszeben történelmi központja helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.
Brukenthal-palota és Erdély · Brukenthal-palota és Erdélyi szászok ·
Carl Filtsch
velencei San Michele-temetőben Carl Filtsch (Filtsch Károly, Szászsebes, 1830. május 28. – Velence, 1845. május 11.) erdélyi szász zeneszerző és zongoraművész, Chopin és Liszt tanítványa.
Carl Filtsch és Erdély · Carl Filtsch és Erdélyi szászok ·
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Csíkszereda és Erdély · Csíkszereda és Erdélyi szászok ·
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Dunai svábok és Erdély · Dunai svábok és Erdélyi szászok ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Ellenreformáció és Erdély · Ellenreformáció és Erdélyi szászok ·
Erdély erődtemplomos falvai
Erdélyben több mint 150, jó állapotban megőrződött, erődített templom van, amelyek különféle építészeti stílusban épültek.
Erdély és Erdély erődtemplomos falvai · Erdély erődtemplomos falvai és Erdélyi szászok ·
Erdélyi szász nyelv
Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve) Az erdélyi szász nyelvet a német nyelv legtávolabbi dialektusának tartják számon, melyet ma már nagyon kevesen beszélnek Erdélyben.
Erdély és Erdélyi szász nyelv · Erdélyi szász nyelv és Erdélyi szászok ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Erdély és Evangélikus kereszténység · Erdélyi szászok és Evangélikus kereszténység ·
Georg Daniel Teutsch
Georg Daniel Teutsch (Segesvár, 1817. december 2. – Nagyszeben, 1893. július 2.) erdélyi szász történész, evangélikus püspök.
Erdély és Georg Daniel Teutsch · Erdélyi szászok és Georg Daniel Teutsch ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Erdély és Havasalföld · Erdélyi szászok és Havasalföld ·
Hermann Oberth
Hermann Oberth (Nagyszeben, 1894. június 25. – Nürnberg, 1989. december 28.) erdélyi szász származású német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
Erdély és Hermann Oberth · Erdélyi szászok és Hermann Oberth ·
Hieronymus Ostermayer
Hieronymus Ostermayer († 1561) brassói krónikaíró, orgonista.
Erdély és Hieronymus Ostermayer · Erdélyi szászok és Hieronymus Ostermayer ·
Holcmány
Holcmány (szászul Hultsmänjen) falu Romániában, Szeben megyében, a történelmi Szászföld közepén.
Erdély és Holcmány · Erdélyi szászok és Holcmány ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdélyi szászok és I. Mátyás magyar király ·
Johann Hedwig
Johann Hedwig (Brassó, 1730. december 8. – Lipcse, 1799. február 18.) erdélyi szász orvos és természettudós.
Erdély és Johann Hedwig · Erdélyi szászok és Johann Hedwig ·
Johann Martin Honigberger
Johann Martin Honigberger (Brassó, 1795. március 10. – Brassó, 1869. december 18.) erdélyi szász orvos, gyógyszerész, orientalista.
Erdély és Johann Martin Honigberger · Erdélyi szászok és Johann Martin Honigberger ·
Johannes Honterus
Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.
Erdély és Johannes Honterus · Erdélyi szászok és Johannes Honterus ·
Josef Haltrich
Deutsche Volksmärchen aus dem Sachsenlande in Siebenbürgen, az 1882-es bécsi kiadás címlapja Josef Haltrich (Szászrégen, 1822. július 22. – Segesvár, 1886. május 17.) erdélyi szász történész, néprajzkutató, tanár és lelkész.
Erdély és Josef Haltrich · Erdélyi szászok és Josef Haltrich ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Erdély és Kiegyezés · Erdélyi szászok és Kiegyezés ·
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Erdély és Királyföld · Erdélyi szászok és Királyföld ·
Klaus Johannis
Klaus Werner Johannis (román helyesírással Iohannis) (Nagyszeben, 1959. június 13. –) erdélyi szász politikus, 2000-től 2014-ig Nagyszeben polgármestere, 2002–2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) vezetője, 2014-től az ország köztársasági elnöke.
Erdély és Klaus Johannis · Erdélyi szászok és Klaus Johannis ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély és Kolozsvár · Erdélyi szászok és Kolozsvár ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Erdély és Kommunizmus · Erdélyi szászok és Kommunizmus ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Erdély és Magyar Királyság · Erdélyi szászok és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdély és Magyarok · Erdélyi szászok és Magyarok ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Erdély és Második világháború · Erdélyi szászok és Második világháború ·
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Erdély és Medgyes · Erdélyi szászok és Medgyes ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Erdély és Mohácsi csata · Erdélyi szászok és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Erdély és Moldva (fejedelemség) · Erdélyi szászok és Moldva (fejedelemség) ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Erdély és Nagyszeben · Erdélyi szászok és Nagyszeben ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdély és Nagyvárad · Erdélyi szászok és Nagyvárad ·
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Erdély és Nemzetiség · Erdélyi szászok és Nemzetiség ·
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Erdély és Nicolae Ceaușescu · Erdélyi szászok és Nicolae Ceaușescu ·
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Erdély és Olt · Erdélyi szászok és Olt ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Erdély és Oszmán Birodalom · Erdélyi szászok és Oszmán Birodalom ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Erdély és Rákóczi-szabadságharc · Erdélyi szászok és Rákóczi-szabadságharc ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Erdély és Románia · Erdélyi szászok és Románia ·
Samuel von Brukenthal
Báró Samuel von Brukenthal (Újegyház, 1721. július 26. – Nagyszeben, 1803. április 9.) Erdély kormányzója.
Erdély és Samuel von Brukenthal · Erdélyi szászok és Samuel von Brukenthal ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Erdély és Segesvár · Erdélyi szászok és Segesvár ·
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdély és Szászsebes · Erdélyi szászok és Szászsebes ·
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Erdély és Szászváros · Erdélyi szászok és Szászváros ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Erdély és Székelyek · Erdélyi szászok és Székelyek ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Erdély és Szerbek · Erdélyi szászok és Szerbek ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Erdély és Szovjetunió · Erdélyi szászok és Szovjetunió ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Erdély és Torda · Erdélyi szászok és Torda ·
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Erdély és Vallásszabadság · Erdélyi szászok és Vallásszabadság ·
13. század
A 13.
13. század és Erdély · 13. század és Erdélyi szászok ·
14. század
A 14.
14. század és Erdély · 14. század és Erdélyi szászok ·
17. század
A 17.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Erdélyi szászok
- Mi van a közös Erdély és Erdélyi szászok
- Közötti hasonlóságok Erdély és Erdélyi szászok
Összehasonlítását Erdély és Erdélyi szászok
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdélyi szászok 205. Ami közös bennük 55, a Jaccard index 5.33% = 55 / (826 + 205).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Erdélyi szászok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
