Közötti hasonlóságok Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig
Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig 49 közös dolog (a Uniópédia): Arad (Románia), Aurelianus római császár, Bánság, Boirebisztasz, Brassó, Dacia (római provincia), Dákok, Déli-Kárpátok, Decebal, Dicsőszentmárton, Duna, Erdély története, Etnikum, Fekete-tenger, Géták, Gótok, Gepidák, Gyepű, Gyulafehérvár, Havasalföld, Hérodotosz, Hunok, Köpeczi Béla, Kolozsvár, Makkai László (történész), Maros, Marosvásárhely, Mócsy András, Medgyes, Mezőség, ..., Moesia, Nagyszentmiklós, Nyugati gótok, Olt, Orsova, Sáromberke, Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Szamos, Szász Zoltán (történész), Szászsebes, Székelyudvarhely, Szkíták, Tisza, Tiszántúl, Torda, Traianus római császár, Vandálok, Zsil. Bővíteni index (19 több) »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Arad (Románia) és Erdély · Arad (Románia) és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Aurelianus római császár
Lucius Domitius Aurelianus, általánosan elterjedt néven Aurelianus császár (Sirmium, 214. szeptember 9. – Konstantinápoly, 275 szeptembere) római császár 270-től haláláig, a katonacsászárok egyike.
Aurelianus római császár és Erdély · Aurelianus római császár és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Bánság és Erdély · Bánság és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Boirebisztasz
Dacia Boirebisztasz uralma idején Boirebisztasz hadjáratai Boirebisztasz (vagy Burebista, Rubobostes, i. e. 82 – i. e. 44) a Dák Királyság létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát.
Boirebisztasz és Erdély · Boirebisztasz és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Erdély · Brassó és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Dacia (római provincia)
date.
Dacia (római provincia) és Erdély · Dacia (római provincia) és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Dákok és Erdély · Dákok és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.
Déli-Kárpátok és Erdély · Déli-Kárpátok és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Decebal
Conrad Cichorius: Decebal halála Decebal, eredeti nevén Diurpaneus (? – 106), 87 és 106 között dák király volt, halála után országa megszűnt létezni.
Decebal és Erdély · Decebal és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Dicsőszentmárton
Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.
Dicsőszentmárton és Erdély · Dicsőszentmárton és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Erdély · Duna és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Erdély története
Az Erdély története című három kötetes mű az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1986-ban összesen 1945 oldalon.
Erdély és Erdély története · Erdély története és Erdély története a magyar honfoglalásig ·
Etnikum
viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.
Erdély és Etnikum · Erdély története a magyar honfoglalásig és Etnikum ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Erdély és Fekete-tenger · Erdély története a magyar honfoglalásig és Fekete-tenger ·
Géták
352x352px A géták egy ókori trák nép volt, mely az Al-Duna mentén, a mai Dél-Románia, és Észak-Bulgária területén élt.
Erdély és Géták · Erdély története a magyar honfoglalásig és Géták ·
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Erdély és Gótok · Erdély története a magyar honfoglalásig és Gótok ·
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Erdély és Gepidák · Erdély története a magyar honfoglalásig és Gepidák ·
Gyepű
A Magyar Királyság területe és egyházmegyéi a 11. században. A gyepűrendszert rózsaszín sáv jelöli. A gyepű (latin nyelvű forrásokban indago) a határ meghatározására alkalmas természetes tereptárgyak, járhatatlan erdők, hegyek, mocsarak sorozata volt, amit műveletlenül, lakatlanul hagytak.
Erdély és Gyepű · Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyepű ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Erdély és Gyulafehérvár · Erdély története a magyar honfoglalásig és Gyulafehérvár ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Erdély és Havasalföld · Erdély története a magyar honfoglalásig és Havasalföld ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Erdély és Hérodotosz · Erdély története a magyar honfoglalásig és Hérodotosz ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Erdély és Hunok · Erdély története a magyar honfoglalásig és Hunok ·
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Erdély és Köpeczi Béla · Erdély története a magyar honfoglalásig és Köpeczi Béla ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erdély és Kolozsvár · Erdély története a magyar honfoglalásig és Kolozsvár ·
Makkai László (történész)
Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.
Erdély és Makkai László (történész) · Erdély története a magyar honfoglalásig és Makkai László (történész) ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Erdély és Maros · Erdély története a magyar honfoglalásig és Maros ·
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Erdély és Marosvásárhely · Erdély története a magyar honfoglalásig és Marosvásárhely ·
Mócsy András
Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) magyar régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982).
Erdély és Mócsy András · Erdély története a magyar honfoglalásig és Mócsy András ·
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Erdély és Medgyes · Erdély története a magyar honfoglalásig és Medgyes ·
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Erdély és Mezőség · Erdély története a magyar honfoglalásig és Mezőség ·
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Erdély és Moesia · Erdély története a magyar honfoglalásig és Moesia ·
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Erdély és Nagyszentmiklós · Erdély története a magyar honfoglalásig és Nagyszentmiklós ·
Nyugati gótok
Lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A nyugati gótok vagy vizigótok a 3.
Erdély és Nyugati gótok · Erdély története a magyar honfoglalásig és Nyugati gótok ·
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Erdély és Olt · Erdély története a magyar honfoglalásig és Olt ·
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Erdély és Orsova · Erdély története a magyar honfoglalásig és Orsova ·
Sáromberke
Fő utca Sáromberke (románul Dumbrăvioara, németül Scharnberg) falu Romániában Maros megyében.
Erdély és Sáromberke · Erdély története a magyar honfoglalásig és Sáromberke ·
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Erdély és Segesvár · Erdély története a magyar honfoglalásig és Segesvár ·
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Erdély és Sepsiszentgyörgy · Erdély története a magyar honfoglalásig és Sepsiszentgyörgy ·
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Erdély és Szamos · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szamos ·
Szász Zoltán (történész)
Szász Zoltán (Kolozsvár, 1940. október 26.-) magyar történész, az MTA köztestületi tagja, címzetes egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa (1988).
Erdély és Szász Zoltán (történész) · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szász Zoltán (történész) ·
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Erdély és Szászsebes · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szászsebes ·
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Erdély és Székelyudvarhely · Erdély története a magyar honfoglalásig és Székelyudvarhely ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Erdély és Szkíták · Erdély története a magyar honfoglalásig és Szkíták ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Erdély és Tisza · Erdély története a magyar honfoglalásig és Tisza ·
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Erdély és Tiszántúl · Erdély története a magyar honfoglalásig és Tiszántúl ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Erdély és Torda · Erdély története a magyar honfoglalásig és Torda ·
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Erdély és Traianus római császár · Erdély története a magyar honfoglalásig és Traianus római császár ·
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Erdély és Vandálok · Erdély története a magyar honfoglalásig és Vandálok ·
Zsil
A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) a Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.
Erdély és Zsil · Erdély története a magyar honfoglalásig és Zsil ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig
- Mi van a közös Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig
- Közötti hasonlóságok Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig
Összehasonlítását Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig
Erdély 826 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdély története a magyar honfoglalásig 190. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 4.82% = 49 / (826 + 190).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdély és Erdély története a magyar honfoglalásig. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: