Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Enszi és Ibbí-Szín

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Enszi és Ibbí-Szín

Enszi vs. Ibbí-Szín

EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt. Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.

Közötti hasonlóságok Enszi és Ibbí-Szín

Enszi és Ibbí-Szín 7 közös dolog (a Uniópédia): Óbabiloni Birodalom, III. uri dinasztia, Lugal, Mezopotámia, Sumer nyelv, Umma (település), Ur.

Óbabiloni Birodalom

Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.

Óbabiloni Birodalom és Enszi · Óbabiloni Birodalom és Ibbí-Szín · Többet látni »

III. uri dinasztia

A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.

Enszi és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Ibbí-Szín · Többet látni »

Lugal

A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.

Enszi és Lugal · Ibbí-Szín és Lugal · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Enszi és Mezopotámia · Ibbí-Szín és Mezopotámia · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Enszi és Sumer nyelv · Ibbí-Szín és Sumer nyelv · Többet látni »

Umma (település)

Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.

Enszi és Umma (település) · Ibbí-Szín és Umma (település) · Többet látni »

Ur

Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.

Enszi és Ur · Ibbí-Szín és Ur · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Enszi és Ibbí-Szín

Enszi 15 kapcsolatokat, ugyanakkor Ibbí-Szín 31. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 15.22% = 7 / (15 + 31).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Enszi és Ibbí-Szín. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »