Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Emlősök és Szarvasfélék

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Emlősök és Szarvasfélék

Emlősök vs. Szarvasfélék

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják. Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Közötti hasonlóságok Emlősök és Szarvasfélék

Emlősök és Szarvasfélék 34 közös dolog (a Uniópédia): Antarktisz, Ausztrália (kontinens), Állatok, Carl von Linné, Charles Darwin, Dávid-szarvas, Dél-Amerika, Dezoxiribonukleinsav, Elevenszülő emlősök, Európa, Eutheria, Fehérfarkú szarvas, Florentino Ameghino, Fogzománc, Gímszarvas, Georg August Goldfuss, Gerincesek, Gerinchúrosok, Juh, Kárpát-medence, Kérődzők, Laurasiatheria, Máj, Méhlepényesek, Négylábúak, Neogén, Oligocén, Osztály (rendszertan), Párosujjú patások, Rend (rendszertan), ..., Scrotifera, Szarvasmarha, Villásszarvú antilop, 19. század. Bővíteni index (4 több) »

Antarktisz

Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.

Antarktisz és Emlősök · Antarktisz és Szarvasfélék · Többet látni »

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.

Ausztrália (kontinens) és Emlősök · Ausztrália (kontinens) és Szarvasfélék · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Emlősök · Állatok és Szarvasfélék · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Carl von Linné és Emlősök · Carl von Linné és Szarvasfélék · Többet látni »

Charles Darwin

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, a biológiai evolúció egyik felismerője, egyúttal névadója (darwinizmus), George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja.

Charles Darwin és Emlősök · Charles Darwin és Szarvasfélék · Többet látni »

Dávid-szarvas

Dávid-szarvas bika és nőstény A Dávid-szarvas (Elaphurus davidianus), kínai nevén milu egy vadon már kipusztult, eredetileg Kínában honos szarvasféle.

Dávid-szarvas és Emlősök · Dávid-szarvas és Szarvasfélék · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Dél-Amerika és Emlősök · Dél-Amerika és Szarvasfélék · Többet látni »

Dezoxiribonukleinsav

A dezoxiribonukleinsav (közismert magyar rövidítése: DNS; angol rövidítése: DNA - deoxyribonucleic acid) a nukleinsavak (nukleotidokból felépülő szerves makromolekulák) csoportjába tartozó összetett molekula, amely a genetikai információt tárolja magában, ez az örökítőanyag.

Dezoxiribonukleinsav és Emlősök · Dezoxiribonukleinsav és Szarvasfélék · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Elevenszülő emlősök és Emlősök · Elevenszülő emlősök és Szarvasfélék · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Emlősök és Európa · Európa és Szarvasfélék · Többet látni »

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Emlősök és Eutheria · Eutheria és Szarvasfélék · Többet látni »

Fehérfarkú szarvas

Bika Nőstény és borja Veszély esetén a fehérfarkú szarvas nagy ugrásokkal menekül, eközben farkát felfelé tartja, így jól látható farka alsó részének fehér színe A fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas (Odocoileus virginianus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Emlősök és Fehérfarkú szarvas · Fehérfarkú szarvas és Szarvasfélék · Többet látni »

Florentino Ameghino

Florentino Ameghino (Moneglia, Szárd Királyság, 1853. szeptember 19. – La Plata, 1911. augusztus 6.) argentin őslénykutató, antropológus, zoológus és természettörténész volt.

Emlősök és Florentino Ameghino · Florentino Ameghino és Szarvasfélék · Többet látni »

Fogzománc

1.Fog 2.'''Fogzománc''' 3.Dentin 4.Fogbél 17.Fogágy 18. Fogíny 22.Gyökérhártya A fogzománc és a fogcement A fogzománc (enamelum) a test leginkább mineralizált és legkeményebb anyaga.

Emlősök és Fogzománc · Fogzománc és Szarvasfélék · Többet látni »

Gímszarvas

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Emlősök és Gímszarvas · Gímszarvas és Szarvasfélék · Többet látni »

Georg August Goldfuss

Georg August Goldfuss (Goldfuß) (Thurnau, Bayreuthi Őrgrófság, 1782. április 18. – Poppelsdorf (ma Bonn része), 1848. október 2.) német paleontológus és zoológus volt.

Emlősök és Georg August Goldfuss · Georg August Goldfuss és Szarvasfélék · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Emlősök és Gerincesek · Gerincesek és Szarvasfélék · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Emlősök és Gerinchúrosok · Gerinchúrosok és Szarvasfélék · Többet látni »

Juh

A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.

Emlősök és Juh · Juh és Szarvasfélék · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Emlősök és Kárpát-medence · Kárpát-medence és Szarvasfélék · Többet látni »

Kérődzők

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

Emlősök és Kérődzők · Kérődzők és Szarvasfélék · Többet látni »

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Emlősök és Laurasiatheria · Laurasiatheria és Szarvasfélék · Többet látni »

Máj

Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior'' A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.

Emlősök és Máj · Máj és Szarvasfélék · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Emlősök és Méhlepényesek · Méhlepényesek és Szarvasfélék · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Emlősök és Négylábúak · Négylábúak és Szarvasfélék · Többet látni »

Neogén

Miocén kori ősemlős, a ''Deinotherium'' A neogén földtörténeti időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.

Emlősök és Neogén · Neogén és Szarvasfélék · Többet látni »

Oligocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.

Emlősök és Oligocén · Oligocén és Szarvasfélék · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Emlősök és Osztály (rendszertan) · Osztály (rendszertan) és Szarvasfélék · Többet látni »

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Emlősök és Párosujjú patások · Párosujjú patások és Szarvasfélék · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Emlősök és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Szarvasfélék · Többet látni »

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Emlősök és Scrotifera · Scrotifera és Szarvasfélék · Többet látni »

Szarvasmarha

A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.

Emlősök és Szarvasmarha · Szarvasfélék és Szarvasmarha · Többet látni »

Villásszarvú antilop

A villásszarvú antilop (Antilocapra americana) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) családjába tartozó egyetlen élő faj és egyben típusfaja is.

Emlősök és Villásszarvú antilop · Szarvasfélék és Villásszarvú antilop · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Emlősök · 19. század és Szarvasfélék · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Emlősök és Szarvasfélék

Emlősök 387 kapcsolatokat, ugyanakkor Szarvasfélék 294. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 4.99% = 34 / (387 + 294).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Emlősök és Szarvasfélék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: