Emberi agy és Neurológia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Emberi agy és Neurológia

Emberi agy vs. Neurológia

koponyában Az emberi agy (agy latinul cerebrum, görögül ἐγκέφαλον, enképhalon), ami a többi Craniata, vagyis koponyával rendelkező állatok altörzsébe tartozókkal egyetemben a koponyában helyezkedik el, mint az emberi idegrendszer irányítóközpontja. A neurológia vagy ideggyógyászat egy orvosi szakterület, amely az idegrendszer rendellenességeivel foglalkozik.

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Agy és Emberi agy · Agy és Neurológia · Többet látni »

Agyi érkatasztrófa

Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.

Agyi érkatasztrófa és Emberi agy · Agyi érkatasztrófa és Neurológia · Többet látni »

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór (angolul Alzheimer's disease, rövidítve AD) a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, magatartásválto­zással, elbutulással (demencia), majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép.

Alzheimer-kór és Emberi agy · Alzheimer-kór és Neurológia · Többet látni »

Depresszió (betegség)

"Depression", Oleh Zeitung-Stetsyuk A depresszió, hivatalosan súlyos depressziós zavar (major depressive disorder, MDD) egy zavaró érzelem, amit több mint két hétig tartó, a legtöbb szituációban fennálló lehangoltság jellemez.

Depresszió (betegség) és Emberi agy · Depresszió (betegség) és Neurológia · Többet látni »

Elektroenkefalográfia

Az elektroenkefalográfia (EEG) tágabb értelemben véve egy pszichofiziológiai mérőeljárás, melynek segítségével a pszichés működés élettani hátterét vizsgálhatjuk meg; szűkebb értelemben pedig egy elektrofiziológiai mérőeszköz, mely az idegsejtek elektromos aktivitásának regisztrálására szolgál valós időben.

Elektroenkefalográfia és Emberi agy · Elektroenkefalográfia és Neurológia · Többet látni »

Emberi idegrendszer

Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Emberi agy és Emberi idegrendszer · Emberi idegrendszer és Neurológia · Többet látni »

Epilepszia

Az epilepszia (régiesen frász, nyavalya) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.

Emberi agy és Epilepszia · Epilepszia és Neurológia · Többet látni »

Genetika

DNS-ben van kódolva A genetika (a görög ’gennó’, ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.

Emberi agy és Genetika · Genetika és Neurológia · Többet látni »

Gerincvelő

A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.

Emberi agy és Gerincvelő · Gerincvelő és Neurológia · Többet látni »

Idegrendszer

Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék. Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét.

Emberi agy és Idegrendszer · Idegrendszer és Neurológia · Többet látni »

Idegsejt

Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.

Emberi agy és Idegsejt · Idegsejt és Neurológia · Többet látni »

Magnetoenkefalográfia

A magnetoenkefalográfia (MEG) olyan képalkotó eljárás, amely az agy elektromos aktivitása által létrehozott mágneses teret méri, illetve regisztrálja, olyan különlegesen érzékeny detektorokkal, mint a SQUID-ek (superconducting quantum interference).

Emberi agy és Magnetoenkefalográfia · Magnetoenkefalográfia és Neurológia · Többet látni »

Parkinson-kór

A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség.

Emberi agy és Parkinson-kór · Neurológia és Parkinson-kór · Többet látni »

Pszichiátria

A pszichiátria (a görög ψυχιατρική, pszihiátriké, pszükhé – a lélek és iatrósz – az orvos szavakból képzett megnevezés), vagy más szóval az elmegyógyászat a lelki betegségek rendszerezésének, diagnosztizálásának, és kezelésének tudománya az orvostudomány egy ága, valamint szűkebb értelemben a lelki betegek és betegségek kezelését folytató intézmények (kórházak, vagy kórházi osztályok), és – tágabb értelemben – az ellátást végző intézmények összessége, intézményrendszere. A pszichiátria – társadalomban betöltött szerepét tekintve – közvetett rendvédelmi funkciókkal is rendelkezik, ugyanis a pszichiátereknek (Magyarországon) jogukban áll (szubjektív megítélésük szerint) a társadalmi normáknak nem megfelelő gondolkodású és viselkedésű egyéneket elmebetegnek nyilvánítani és a társadalomtól elzáratni.

Emberi agy és Pszichiátria · Neurológia és Pszichiátria · Többet látni »

Pszichológia

Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.

Emberi agy és Pszichológia · Neurológia és Pszichológia · Többet látni »

Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex földrajzi eloszlásakék: nagy kockázatú területekpiros: valószínűsíthetően kockázatos területeksárga: alacsony kockázatú területek Immunhisztokémiai festés CD68 kiemeli a makrofágokat (barna). (Eredeti nagyítás 100x-os) A sclerosis multiplex (röviden: SM, átírással szklerózis multiplex), velőshüvely-szétesés, vagy encephalomyelitis disseminata a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amelynek során az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, az úgynevezett velőshüvely vagy más néven mielinhüvely megbomlik.

Emberi agy és Sclerosis multiplex · Neurológia és Sclerosis multiplex · Többet látni »