Emberi agy és Idegszövet

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Emberi agy és Idegszövet

Emberi agy vs. Idegszövet

koponyában Az emberi agy (agy latinul cerebrum, görögül ἐγκέφαλον, enképhalon), ami a többi Craniata, vagyis koponyával rendelkező állatok altörzsébe tartozókkal egyetemben a koponyában helyezkedik el, mint az emberi idegrendszer irányítóközpontja. Mikroszkópikus kép az idegsejtről, az idegszövet elemi, funkcionális egysége a neuron, ami önmagában is működőképes Az idegszövet az öt állati, illetve emberi alapvető szövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés.

Acetilkolin

Az acetilkolin, röviden ACh (COO22+(3)3) az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula.

Acetilkolin és Emberi agy · Acetilkolin és Idegszövet · Többet látni »

Emberi idegrendszer

Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.

Emberi agy és Emberi idegrendszer · Emberi idegrendszer és Idegszövet · Többet látni »

Idegsejt

Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.

Emberi agy és Idegsejt · Idegsejt és Idegszövet · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Emberi agy és Kémia · Idegszövet és Kémia · Többet látni »

Réthelyi Miklós

Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.

Emberi agy és Réthelyi Miklós · Idegszövet és Réthelyi Miklós · Többet látni »

Szentágothai János

Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.

Emberi agy és Szentágothai János · Idegszövet és Szentágothai János · Többet látni »

Szinapszis

Egy jellegzetes kémiai szinapszis ábrázolása. Nyilak az óramutató járásának megfelelően: postszinaptikus denzitás (tömörülés), feszültség-kapuzott Ca2+ csatorna, neurotranszmittert tartalmazó szinaptikus vezikulák, visszaszívó pumpa, receptor, axonvégződés (sárga), szinaptikus rés benne neurotranszmitter (fekete nagykötőjel), dendrit (zöld) A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál (macula communicans) közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis).

Emberi agy és Szinapszis · Idegszövet és Szinapszis · Többet látni »