Ember és Keskenyorrú majmok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ember és Keskenyorrú majmok

Ember vs. Keskenyorrú majmok

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Ember · Állatok és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Elevenszülő emlősök és Ember · Elevenszülő emlősök és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Emberfélék

Orangután és gorilla koponyája Az emberfélék vagy hominidák (Hominidae) a főemlősök egyik családja, amelynek ma élő tagjai egyrészt az emberi nem (Homo), másrészt a csimpánz, a gorilla és az orangután.

Ember és Emberfélék · Emberfélék és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Emberszerűek

Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja.

Ember és Emberszerűek · Emberszerűek és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Ember és Emlősök · Emlősök és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Euarchontoglires

Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.

Ember és Euarchontoglires · Euarchontoglires és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Ember és Főemlősök · Főemlősök és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Ember és Gerincesek · Gerincesek és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Ember és Gerinchúrosok · Gerinchúrosok és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Gorilla

A gorilla nem fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az emberekétől (és a csimpánzokétól).

Ember és Gorilla · Gorilla és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Majomalkatúak

A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.

Ember és Majomalkatúak · Keskenyorrú majmok és Majomalkatúak · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Ember és Méhlepényesek · Keskenyorrú majmok és Méhlepényesek · Többet látni »

Orrtükör nélküliek

Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).

Ember és Orrtükör nélküliek · Keskenyorrú majmok és Orrtükör nélküliek · Többet látni »