Közötti hasonlóságok Előszállás és Zirci apátság
Előszállás és Zirci apátság 10 közös dolog (a Uniópédia): Barokk, Békefi Remig, Ciszterciek, Clairvaux-i Szent Bernát, Hagyó-Kovács Gyula, Magyarország, Supka Jeromos, Villax Ferdinánd, Werner Adolf, Zirc.
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Előszállás · Barokk és Zirci apátság ·
Békefi Remig
Békefi Remig (született: Bröckl József) (Hajmáskér, 1858. augusztus 3. – Eger, 1924. május 21.) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896, rendes: 1908) Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
Békefi Remig és Előszállás · Békefi Remig és Zirci apátság ·
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Ciszterciek és Előszállás · Ciszterciek és Zirci apátság ·
Clairvaux-i Szent Bernát
Clairvaux-i Bernát (latin: Bernardus Claraevallensis), katolikus nevén Clairvaux-i Szent Bernát, (Fontaine-lès-Dijon vára, Fontaine-lès-Dijon, 1090 vagy 1091 – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.
Clairvaux-i Szent Bernát és Előszállás · Clairvaux-i Szent Bernát és Zirci apátság ·
Hagyó-Kovács Gyula
Hagyó-Kovács Gyula (teljes nevén Hagyó-Kovács Gyula András) (Sajóvárkony, 1888. március 14. – Pannonhalma, 1960. március 9.) ciszterci szerzetes, Előszállás uradalmának jószágigazgatója, mezőgazdász, felsőházi tag.
Előszállás és Hagyó-Kovács Gyula · Hagyó-Kovács Gyula és Zirci apátság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Előszállás és Magyarország · Magyarország és Zirci apátság ·
Supka Jeromos
Supka Jeromos Antal (Várpalota, 1832. február 12. – Zirc, 1891. február 17.) ciszterci szerzetespap, zirc-pilis-pásztói és szentgotthárdi apát, tanár.
Előszállás és Supka Jeromos · Supka Jeromos és Zirci apátság ·
Villax Ferdinánd
Villax Ferdinánd, teljes nevén Villax János Ferdinánd (Pápa, 1784. május 14. – Zirc, 1857. szeptember 13.) magyar ciszterci szerzetes, zirci apát.
Előszállás és Villax Ferdinánd · Villax Ferdinánd és Zirci apátság ·
Werner Adolf
Werner Adolf O.Cist, születési nevén Werner Vilmos (Tiszafüred, 1867. május 14. – Zirc, 1939. február 5.) ciszterci szerzetes, zirci apát.
Előszállás és Werner Adolf · Werner Adolf és Zirci apátság ·
Zirc
Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Előszállás és Zirci apátság
- Mi van a közös Előszállás és Zirci apátság
- Közötti hasonlóságok Előszállás és Zirci apátság
Összehasonlítását Előszállás és Zirci apátság
Előszállás 244 kapcsolatokat, ugyanakkor Zirci apátság 62. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 3.27% = 10 / (244 + 62).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Előszállás és Zirci apátság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: