Közötti hasonlóságok Elöljáró és Szóösszetétel
Elöljáró és Szóösszetétel 35 közös dolog (a Uniópédia): Alárendelés (nyelvészet), Angol nyelv, Birtokos eset, Bosnyák nyelv, Determináns (nyelvészet), Főnév, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Horvát nyelv, Ige, Jövevényszó, Közép-délszláv diarendszer, Latin nyelv, Magyar nyelv, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Névmás, Névutó, Nyelv, Nyelvészet, Román nyelv, Számnév, Szófaj, Szókincs, Szórend, Szószerkezet, Szemantika, Személy (nyelvészet), ..., Szerb nyelv, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Tükörfordítás, Viszonyszó. Bővíteni index (5 több) »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Alárendelés (nyelvészet) és Elöljáró · Alárendelés (nyelvészet) és Szóösszetétel ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Elöljáró · Angol nyelv és Szóösszetétel ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Elöljáró · Birtokos eset és Szóösszetétel ·
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bosnyák nyelv és Elöljáró · Bosnyák nyelv és Szóösszetétel ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Elöljáró · Determináns (nyelvészet) és Szóösszetétel ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Elöljáró és Főnév · Főnév és Szóösszetétel ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Elöljáró és Francia nyelv · Francia nyelv és Szóösszetétel ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Elöljáró és Határozó · Határozó és Szóösszetétel ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Elöljáró és Határozószó · Határozószó és Szóösszetétel ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Elöljáró és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szóösszetétel ·
Ige
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).
Elöljáró és Ige · Ige és Szóösszetétel ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Elöljáró és Jövevényszó · Jövevényszó és Szóösszetétel ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Elöljáró és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szóösszetétel ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Elöljáró és Latin nyelv · Latin nyelv és Szóösszetétel ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Elöljáró és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szóösszetétel ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Elöljáró és Melléknév · Melléknév és Szóösszetétel ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Elöljáró és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szóösszetétel ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Elöljáró és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szóösszetétel ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Elöljáró és Névmás · Névmás és Szóösszetétel ·
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Elöljáró és Névutó · Névutó és Szóösszetétel ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Elöljáró és Nyelv · Nyelv és Szóösszetétel ·
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Elöljáró és Nyelvészet · Nyelvészet és Szóösszetétel ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Elöljáró és Román nyelv · Román nyelv és Szóösszetétel ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Elöljáró és Számnév · Számnév és Szóösszetétel ·
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Elöljáró és Szófaj · Szóösszetétel és Szófaj ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Elöljáró és Szókincs · Szóösszetétel és Szókincs ·
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Elöljáró és Szórend · Szóösszetétel és Szórend ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Elöljáró és Szószerkezet · Szóösszetétel és Szószerkezet ·
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Elöljáró és Szemantika · Szóösszetétel és Szemantika ·
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Elöljáró és Személy (nyelvészet) · Szóösszetétel és Személy (nyelvészet) ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Elöljáró és Szerb nyelv · Szóösszetétel és Szerb nyelv ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Elöljáró és Tárgy (nyelvészet) · Szóösszetétel és Tárgy (nyelvészet) ·
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Elöljáró és Tárgyeset · Szóösszetétel és Tárgyeset ·
Tükörfordítás
A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.
Elöljáró és Tükörfordítás · Szóösszetétel és Tükörfordítás ·
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Elöljáró és Szóösszetétel
- Mi van a közös Elöljáró és Szóösszetétel
- Közötti hasonlóságok Elöljáró és Szóösszetétel
Összehasonlítását Elöljáró és Szóösszetétel
Elöljáró 63 kapcsolatokat, ugyanakkor Szóösszetétel 139. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 17.33% = 35 / (63 + 139).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elöljáró és Szóösszetétel. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: