Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Elöljáró és Névszóragozás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Elöljáró és Névszóragozás

Elöljáró vs. Névszóragozás

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”). Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Közötti hasonlóságok Elöljáró és Névszóragozás

Elöljáró és Névszóragozás 27 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Birtokos eset, Eset (nyelvészet), Eszközhatározói eset, Főnév, Francia nyelv, Határozó, Jelző, Latin nyelv, Locativus, Magyar nyelv, Melléknév, Névelő, Névmás, Névszó, Névutó, Nem (nyelvészet), Nyelv, Részes eset, Román nyelv, Számnév, Szórend, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szerb nyelv, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset.

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Elöljáró · Angol nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Birtokos eset és Elöljáró · Birtokos eset és Névszóragozás · Többet látni »

Eset (nyelvészet)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.

Elöljáró és Eset (nyelvészet) · Eset (nyelvészet) és Névszóragozás · Többet látni »

Eszközhatározói eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eszközhatározó eset.

Elöljáró és Eszközhatározói eset · Eszközhatározói eset és Névszóragozás · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Elöljáró és Főnév · Főnév és Névszóragozás · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Elöljáró és Francia nyelv · Francia nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Elöljáró és Határozó · Határozó és Névszóragozás · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Elöljáró és Jelző · Jelző és Névszóragozás · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Elöljáró és Latin nyelv · Latin nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Locativus

A locativus egy olyan nyelvtani eset,Más meghatározás szerint, például a finn nyelvtani terminológia alapján helyhatározói esetek osztálya.

Elöljáró és Locativus · Locativus és Névszóragozás · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Elöljáró és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Névszóragozás · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Elöljáró és Melléknév · Melléknév és Névszóragozás · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Elöljáró és Névelő · Névelő és Névszóragozás · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Elöljáró és Névmás · Névmás és Névszóragozás · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Elöljáró és Névszó · Névszó és Névszóragozás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Elöljáró és Névutó · Névszóragozás és Névutó · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Elöljáró és Nem (nyelvészet) · Névszóragozás és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Elöljáró és Nyelv · Névszóragozás és Nyelv · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Elöljáró és Részes eset · Névszóragozás és Részes eset · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Elöljáró és Román nyelv · Névszóragozás és Román nyelv · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Elöljáró és Számnév · Névszóragozás és Számnév · Többet látni »

Szórend

A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.

Elöljáró és Szórend · Névszóragozás és Szórend · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Elöljáró és Személy (nyelvészet) · Névszóragozás és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Elöljáró és Személyes névmás · Névszóragozás és Személyes névmás · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Elöljáró és Szerb nyelv · Névszóragozás és Szerb nyelv · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Elöljáró és Tárgy (nyelvészet) · Névszóragozás és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Elöljáró és Tárgyeset · Névszóragozás és Tárgyeset · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Elöljáró és Névszóragozás

Elöljáró 63 kapcsolatokat, ugyanakkor Névszóragozás 63. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 21.43% = 27 / (63 + 63).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elöljáró és Névszóragozás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: