Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Elöljáró és Keleti újlatin nyelvek

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Elöljáró és Keleti újlatin nyelvek

Elöljáró vs. Keleti újlatin nyelvek

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”). A keleti újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amelybe a román nyelv, az aromán nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, valamint – a hagyományos nyelvészeti felosztás szerint – a már kihalt dalmát nyelv is tartozik.

Közötti hasonlóságok Elöljáró és Keleti újlatin nyelvek

Elöljáró és Keleti újlatin nyelvek 24 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Birtokos eset, Főnév, Főnévi igenév, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Horvát nyelv, Jövevényszó, Kötőszó, Latin nyelv, Magyar nyelv, Melléknév, Mondatrész, Morféma, Névelő, Névmás, Nyelvészet, Részes eset, Román nyelv, Számnév, Szókincs, Szórend, Tárgyeset.

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Alany (nyelvészet) és Elöljáró · Alany (nyelvészet) és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Birtokos eset és Elöljáró · Birtokos eset és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Elöljáró és Főnév · Főnév és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Elöljáró és Főnévi igenév · Főnévi igenév és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Elöljáró és Francia nyelv · Francia nyelv és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Elöljáró és Határozó · Határozó és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Elöljáró és Határozószó · Határozószó és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Elöljáró és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Elöljáró és Jövevényszó · Jövevényszó és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Elöljáró és Kötőszó · Kötőszó és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Elöljáró és Latin nyelv · Keleti újlatin nyelvek és Latin nyelv · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Elöljáró és Magyar nyelv · Keleti újlatin nyelvek és Magyar nyelv · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Elöljáró és Melléknév · Keleti újlatin nyelvek és Melléknév · Többet látni »

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Elöljáró és Mondatrész · Keleti újlatin nyelvek és Mondatrész · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Elöljáró és Morféma · Keleti újlatin nyelvek és Morféma · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Elöljáró és Névelő · Keleti újlatin nyelvek és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Elöljáró és Névmás · Keleti újlatin nyelvek és Névmás · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Elöljáró és Nyelvészet · Keleti újlatin nyelvek és Nyelvészet · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Elöljáró és Részes eset · Keleti újlatin nyelvek és Részes eset · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Elöljáró és Román nyelv · Keleti újlatin nyelvek és Román nyelv · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Elöljáró és Számnév · Keleti újlatin nyelvek és Számnév · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Elöljáró és Szókincs · Keleti újlatin nyelvek és Szókincs · Többet látni »

Szórend

A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.

Elöljáró és Szórend · Keleti újlatin nyelvek és Szórend · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Elöljáró és Tárgyeset · Keleti újlatin nyelvek és Tárgyeset · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Elöljáró és Keleti újlatin nyelvek

Elöljáró 63 kapcsolatokat, ugyanakkor Keleti újlatin nyelvek 91. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 15.58% = 24 / (63 + 91).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elöljáró és Keleti újlatin nyelvek. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »