Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Elöljáró és Horvát nyelv
Elöljáró és Horvát nyelv 40 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, Birtokos eset, Determináns (nyelvészet), Főnév, Főnévi igenév, Francia nyelv, Határozó, Határozószó, Indoeurópai nyelvcsalád, Jövevényszó, Jelző, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Latin nyelv, Magyar nyelv, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Névelő, Névszó, Névszóragozás, Névutó, Nem (nyelvészet), Részes eset, SVO-nyelv, Számnév, Szóösszetétel, ..., Szófaj, Szórend, Szószerkezet, Szemantika, Személy (nyelvészet), Személyes névmás, Szerb nyelv, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Tükörfordítás. Bővíteni index (10 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Elöljáró · Alany (nyelvészet) és Horvát nyelv ·
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Elöljáró · Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Horvát nyelv ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Elöljáró · Angol nyelv és Horvát nyelv ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Elöljáró · Birtokos eset és Horvát nyelv ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Elöljáró · Determináns (nyelvészet) és Horvát nyelv ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Elöljáró és Főnév · Főnév és Horvát nyelv ·
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Elöljáró és Főnévi igenév · Főnévi igenév és Horvát nyelv ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Elöljáró és Francia nyelv · Francia nyelv és Horvát nyelv ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Elöljáró és Határozó · Határozó és Horvát nyelv ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Elöljáró és Határozószó · Határozószó és Horvát nyelv ·
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Elöljáró és Indoeurópai nyelvcsalád · Horvát nyelv és Indoeurópai nyelvcsalád ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Elöljáró és Jövevényszó · Horvát nyelv és Jövevényszó ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Elöljáró és Jelző · Horvát nyelv és Jelző ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Elöljáró és Kötőszó · Horvát nyelv és Kötőszó ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Elöljáró és Közép-délszláv diarendszer · Horvát nyelv és Közép-délszláv diarendszer ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Elöljáró és Latin nyelv · Horvát nyelv és Latin nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Elöljáró és Magyar nyelv · Horvát nyelv és Magyar nyelv ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Elöljáró és Melléknév · Horvát nyelv és Melléknév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Elöljáró és Mondat (nyelvészet) · Horvát nyelv és Mondat (nyelvészet) ·
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Elöljáró és Mondatrész · Horvát nyelv és Mondatrész ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Elöljáró és Montenegrói nyelv · Horvát nyelv és Montenegrói nyelv ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Elöljáró és Névelő · Horvát nyelv és Névelő ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Elöljáró és Névszó · Horvát nyelv és Névszó ·
Névszóragozás
Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.
Elöljáró és Névszóragozás · Horvát nyelv és Névszóragozás ·
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Elöljáró és Névutó · Horvát nyelv és Névutó ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Elöljáró és Nem (nyelvészet) · Horvát nyelv és Nem (nyelvészet) ·
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Elöljáró és Részes eset · Horvát nyelv és Részes eset ·
SVO-nyelv
SVO-nyelvnek (a latin Subiectum–Verbum–Obiectum, vagyis „alany–ige–tárgy” rövidítése) nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi.
Elöljáró és SVO-nyelv · Horvát nyelv és SVO-nyelv ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Elöljáró és Számnév · Horvát nyelv és Számnév ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Elöljáró és Szóösszetétel · Horvát nyelv és Szóösszetétel ·
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Elöljáró és Szófaj · Horvát nyelv és Szófaj ·
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Elöljáró és Szórend · Horvát nyelv és Szórend ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Elöljáró és Szószerkezet · Horvát nyelv és Szószerkezet ·
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Elöljáró és Szemantika · Horvát nyelv és Szemantika ·
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Elöljáró és Személy (nyelvészet) · Horvát nyelv és Személy (nyelvészet) ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Elöljáró és Személyes névmás · Horvát nyelv és Személyes névmás ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Elöljáró és Szerb nyelv · Horvát nyelv és Szerb nyelv ·
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Elöljáró és Tárgy (nyelvészet) · Horvát nyelv és Tárgy (nyelvészet) ·
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Elöljáró és Tárgyeset · Horvát nyelv és Tárgyeset ·
Tükörfordítás
A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Elöljáró és Horvát nyelv
- Mi van a közös Elöljáró és Horvát nyelv
- Közötti hasonlóságok Elöljáró és Horvát nyelv
Összehasonlítását Elöljáró és Horvát nyelv
Elöljáró 63 kapcsolatokat, ugyanakkor Horvát nyelv 334. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 10.08% = 40 / (63 + 334).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elöljáró és Horvát nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
