Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Elám
Óperzsa Birodalom és Elám 14 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Ansan (Perzsia), Arabok, Assur-bán-apli, Babilon, Behisztuni felirat, I. e. 2. évezred, I. e. 539, Irán, Mezopotámia, Perzsa-öböl, Szín-ahhé-eríba, Szúza, Zagrosz.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Óperzsa Birodalom és Akkád nyelv · Akkád nyelv és Elám ·
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Óperzsa Birodalom és Ansan (Perzsia) · Ansan (Perzsia) és Elám ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Óperzsa Birodalom és Arabok · Arabok és Elám ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Óperzsa Birodalom és Assur-bán-apli · Assur-bán-apli és Elám ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Óperzsa Birodalom és Babilon · Babilon és Elám ·
Behisztuni felirat
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett A felirat a hegyoldalon A behisztuni felirat híres háromnyelvű (trilingvis) epigrafikus emlék Biszotun iráni település mellől.
Óperzsa Birodalom és Behisztuni felirat · Behisztuni felirat és Elám ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 2. évezred · Elám és I. e. 2. évezred ·
I. e. 539
Nincs leírás.
Óperzsa Birodalom és I. e. 539 · Elám és I. e. 539 ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Óperzsa Birodalom és Irán · Elám és Irán ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Óperzsa Birodalom és Mezopotámia · Elám és Mezopotámia ·
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Óperzsa Birodalom és Perzsa-öböl · Elám és Perzsa-öböl ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Óperzsa Birodalom és Szín-ahhé-eríba · Elám és Szín-ahhé-eríba ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Óperzsa Birodalom és Szúza · Elám és Szúza ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Óperzsa Birodalom és Elám
- Mi van a közös Óperzsa Birodalom és Elám
- Közötti hasonlóságok Óperzsa Birodalom és Elám
Összehasonlítását Óperzsa Birodalom és Elám
Óperzsa Birodalom 226 kapcsolatokat, ugyanakkor Elám 84. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 4.52% = 14 / (226 + 84).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Óperzsa Birodalom és Elám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
