Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Elám és II. Sarrukín asszír király
Elám és II. Sarrukín asszír király 9 közös dolog (a Uniópédia): Babilon, Dúr-Sarrukín, I. e. 705, II. Marduk-apla-iddína, Kháldok, Mezopotámia, Ninive, Szín-ahhé-eríba, Zagrosz.
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Elám · Babilon és II. Sarrukín asszír király ·
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Dúr-Sarrukín és Elám · Dúr-Sarrukín és II. Sarrukín asszír király ·
I. e. 705
Nincs leírás.
Elám és I. e. 705 · I. e. 705 és II. Sarrukín asszír király ·
II. Marduk-apla-iddína
II.
Elám és II. Marduk-apla-iddína · II. Marduk-apla-iddína és II. Sarrukín asszír király ·
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Elám és Kháldok · II. Sarrukín asszír király és Kháldok ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Elám és Mezopotámia · II. Sarrukín asszír király és Mezopotámia ·
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Elám és Ninive · II. Sarrukín asszír király és Ninive ·
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Elám és Szín-ahhé-eríba · II. Sarrukín asszír király és Szín-ahhé-eríba ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Elám és II. Sarrukín asszír király
- Mi van a közös Elám és II. Sarrukín asszír király
- Közötti hasonlóságok Elám és II. Sarrukín asszír király
Összehasonlítását Elám és II. Sarrukín asszír király
Elám 84 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Sarrukín asszír király 56. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 6.43% = 9 / (84 + 56).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elám és II. Sarrukín asszír király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
