Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin
Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin 27 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Breszt-litovszki béke, Cenzúra, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Genf, Imperializmus, Index.hu, Japán, Joszif Visszarionovics Sztálin, Lengyel–szovjet háború, Lengyelország, Leninizmus, Magyarország, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Németek, Németország, Orosz Birodalom, Oroszország, Oroszországi polgárháború, Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, Párizs, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Zsidók.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Első világháború · Amerikai Egyesült Államok és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Breszt-litovszki béke
A breszt-litovszki békét 1918.
Breszt-litovszki béke és Első világháború · Breszt-litovszki béke és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Cenzúra
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
Cenzúra és Első világháború · Cenzúra és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Első világháború · Egyesült Királyság és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Első világháború és Finnország · Finnország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Első világháború és Franciaország · Franciaország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Első világháború és Genf · Genf és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Első világháború és Imperializmus · Imperializmus és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Első világháború és Index.hu · Index.hu és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Első világháború és Japán · Japán és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Első világháború és Joszif Visszarionovics Sztálin · Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Lengyel–szovjet háború
A lengyel–szovjet háború (a lengyel történetírásban lengyel–bolsevik háború) Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna, valamint a Második Lengyel Köztársaság és az Ukrán Népköztársaság, négy újonnan született állam között zajlott az első világháború utáni Európában.
Első világháború és Lengyel–szovjet háború · Lengyel–szovjet háború és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Első világháború és Lengyelország · Lengyelország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Első világháború és Leninizmus · Leninizmus és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Első világháború és Magyarország · Magyarország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Első világháború és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Első világháború és Németek · Németek és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Első világháború és Németország · Németország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Első világháború és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Első világháború és Oroszország · Oroszország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Oroszországi polgárháború
Az oroszországi polgárháború (Grazsdanszkaja vojna v Rosszii) 1917-től 1922-ig tartó belháborús konfliktus volt Szovjet-Oroszországban (1922. december 30-tól Szovjetunió) a vörösök, a fehérek, illetve az egykori cári Oroszország nemzetiségei között.
Első világháború és Oroszországi polgárháború · Oroszországi polgárháború és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
Lenin, Sztálin és más kommunisták Tamperében Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, rövidítve RSZDRP (oroszul РСДРП – Российская социал-демократическая рабочая партия), vagy egyszerűen Oroszországi Szociáldemokrata Párt forradalmi szocialista párt volt, amelyet 1898-ban hoztak létre Minszkben, három forradalmi baloldali szervezet egyesítésével.
Első világháború és Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt · Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Első világháború és Párizs · Párizs és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Első világháború és Svájc · Svájc és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Első világháború és Svédország · Svédország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Első világháború és Szovjetunió · Szovjetunió és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Első világháború és Zsidók · Vlagyimir Iljics Lenin és Zsidók ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin
- Mi van a közös Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin
- Közötti hasonlóságok Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin
Összehasonlítását Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin
Első világháború 540 kapcsolatokat, ugyanakkor Vlagyimir Iljics Lenin 200. Ami közös bennük 27, a Jaccard index 3.65% = 27 / (540 + 200).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
