Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Első világháború és Vittorio Venetó-i csata

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Első világháború és Vittorio Venetó-i csata

Első világháború vs. Vittorio Venetó-i csata

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között. A Vittorio Venetó-i csata vagy harmadik piavei csata az antant és az olasz csapatok döntő győzelme volt az Osztrák–Magyar Monarchia seregei fölött az első világháborúban az olasz fronton, Vittorio Veneto közelében.

Közötti hasonlóságok Első világháború és Vittorio Venetó-i csata

Első világháború és Vittorio Venetó-i csata 17 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Antant, Egyesült Királyság, Franciaország, IV. Károly magyar király, Lengyelek, Német Birodalom, November 3., Olasz Királyság, Olaszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Padova, Padovai fegyverszünet, Párizs, Szláv népek, Sztrájk, Vittorio Veneto.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Első világháború · Amerikai Egyesült Államok és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

Antant és Első világháború · Antant és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Első világháború · Egyesült Királyság és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Első világháború és Franciaország · Franciaország és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

Első világháború és IV. Károly magyar király · IV. Károly magyar király és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Első világháború és Lengyelek · Lengyelek és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Német Birodalom

A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.

Első világháború és Német Birodalom · Német Birodalom és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

November 3.

Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.

Első világháború és November 3. · November 3. és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Olasz Királyság

Az Olasz Királyság egy 1861–1946 között, a mai Olaszország területén fennálló állam volt.

Első világháború és Olasz Királyság · Olasz Királyság és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Első világháború és Olaszország · Olaszország és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Első világháború és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Padova

Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű Padova megyéjének székhelye.

Első világháború és Padova · Padova és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Padovai fegyverszünet

A padovai fegyverszünet az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország illetve az antant között jött létre, a Giusti-villában, Padova közelében 1918.

Első világháború és Padovai fegyverszünet · Padovai fegyverszünet és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Első világháború és Párizs · Párizs és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Első világháború és Szláv népek · Szláv népek és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Sztrájk

Munkácsy Mihály: ''Sztrájk'' (1895) A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés.

Első világháború és Sztrájk · Sztrájk és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Vittorio Veneto

Vittorio Veneto Olaszországban fekvő város, Veneto tartományban, Treviso megyében Északkelet-Olaszországban.

Első világháború és Vittorio Veneto · Vittorio Venetó-i csata és Vittorio Veneto · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Első világháború és Vittorio Venetó-i csata

Első világháború 540 kapcsolatokat, ugyanakkor Vittorio Venetó-i csata 53. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 2.87% = 17 / (540 + 53).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Első világháború és Vittorio Venetó-i csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »