Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Első világháború és Helgolandi csata (1914)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Első világháború és Helgolandi csata (1914)

Első világháború vs. Helgolandi csata (1914)

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között. Az első helgolandi csataHelgoland közelében 1917-ben egy másik, kisebb jelentőségű tengeri ütközet is zajlott (második helgolandi csata), mely miatt utólag az 1914-est összecsapást "első helgolandi csatának’’ nevezik.; Az összecsapás angol megjelölése (Battle of the Heligoland Bight – „Helgolandi-öböli csata”) földrajzilag pontatlan meghatározás, mivel arra a Német-öbölben került sor, Helgoland szigetétől északnyugat-nyugatra.

Közötti hasonlóságok Első világháború és Helgolandi csata (1914)

Első világháború és Helgolandi csata (1914) 9 közös dolog (a Uniópédia): Alfred von Tirpitz, Coronel-foki csata, Egyesült Királyság, II. Vilmos német császár, Német Birodalom, Nyugati front (első világháború), Skagerraki csata, The Times, Winston Churchill (miniszterelnök).

Alfred von Tirpitz

Alfred von Tirpitz (Küstrin, 1849. március 19. – Ebenhausen, ma Schäftlarn része 1930. március 6.) német nagyadmirális (Großadmiral), 1897 és 1916 között a Birodalmi Haditengerészeti Hivatal államtitkárként (Staatssekretär des Reichsmarineamts) a Német Császári Haditengerészet első számú vezetője, a korlátlan tengeralattjáró háború egyik fő kidolgozója.

Alfred von Tirpitz és Első világháború · Alfred von Tirpitz és Helgolandi csata (1914) · Többet látni »

Coronel-foki csata

A Coronel-foki csata avagy – földrajzilag helyesebbenA tengeri csata nevét Coronel városa után kapta, a német (Seegefecht bei Coronel) és angol (battle of Coronel) nyelvű szakirodalomban is ehhez hasonlóan fordul elő leginkább.

Coronel-foki csata és Első világháború · Coronel-foki csata és Helgolandi csata (1914) · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Első világháború · Egyesült Királyság és Helgolandi csata (1914) · Többet látni »

II. Vilmos német császár

II.

Első világháború és II. Vilmos német császár · Helgolandi csata (1914) és II. Vilmos német császár · Többet látni »

Német Birodalom

A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.

Első világháború és Német Birodalom · Helgolandi csata (1914) és Német Birodalom · Többet látni »

Nyugati front (első világháború)

1914-ben, az első világháború kitörése után, Luxemburg és Belgium megszállásával a német hadsereg megnyitotta a nyugati frontot.

Első világháború és Nyugati front (első világháború) · Helgolandi csata (1914) és Nyugati front (első világháború) · Többet látni »

Skagerraki csata

A skagerraki csataAz összecsapást a németben ritkán az északi-tengeri csataként (Nordseeschlacht) említik.

Első világháború és Skagerraki csata · Helgolandi csata (1914) és Skagerraki csata · Többet látni »

The Times

A The Times (ejtsd: dö tájmz) konzervatív brit napilap, külföldön időnként The London Times, illetve The Times of London néven említik, a sok azonos nevű angol nyelvű laptól megkülönböztetendő.

Első világháború és The Times · Helgolandi csata (1914) és The Times · Többet látni »

Winston Churchill (miniszterelnök)

Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire) (Blenheim kastély), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus és történész, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 1940–1945 és 1951–1955 között.

Első világháború és Winston Churchill (miniszterelnök) · Helgolandi csata (1914) és Winston Churchill (miniszterelnök) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Első világháború és Helgolandi csata (1914)

Első világháború 540 kapcsolatokat, ugyanakkor Helgolandi csata (1914) 88. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 1.43% = 9 / (540 + 88).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Első világháború és Helgolandi csata (1914). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »