Közötti hasonlóságok Első thorni béke és Német Lovagrend
Első thorni béke és Német Lovagrend 11 közös dolog (a Uniópédia): Február 1., Gdańsk, II. Ulászló lengyel király, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Litvánia, Második thorni béke, Status quo, Szamogitia, Tizenhárom éves háború, Toruń, Vytautas litván nagyfejedelem.
Február 1.
Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.
Első thorni béke és Február 1. · Február 1. és Német Lovagrend ·
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Első thorni béke és Gdańsk · Gdańsk és Német Lovagrend ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
Első thorni béke és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend ·
Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)
Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.
Első thorni béke és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) · Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) és Német Lovagrend ·
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Első thorni béke és Litvánia · Litvánia és Német Lovagrend ·
Második thorni béke
Hercegi Poroszország A második thorni béke a Német Lovagrend és Lengyelország közt dúló tizenhárom éves háborút lezáró, 1466.
Első thorni béke és Második thorni béke · Második thorni béke és Német Lovagrend ·
Status quo
Status quo egy latin kifejezés, jelentése „fennálló állapot”.
Első thorni béke és Status quo · Német Lovagrend és Status quo ·
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Első thorni béke és Szamogitia · Német Lovagrend és Szamogitia ·
Tizenhárom éves háború
A tizenhárom éves háború Lengyelország és a Német Lovagrend közt dúló hosszú háború (1454–66).
Első thorni béke és Tizenhárom éves háború · Német Lovagrend és Tizenhárom éves háború ·
Toruń
A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.
Első thorni béke és Toruń · Német Lovagrend és Toruń ·
Vytautas litván nagyfejedelem
Vytautas, régiesen Vitold (belarusz nyelven Вітаўт / Vitaut, ukránul Вітовт / Vitovt, oroszul Витовт / Vitovt; lengyelül Witold kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme 1392-től 1430-ig.
Első thorni béke és Vytautas litván nagyfejedelem · Német Lovagrend és Vytautas litván nagyfejedelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Első thorni béke és Német Lovagrend
- Mi van a közös Első thorni béke és Német Lovagrend
- Közötti hasonlóságok Első thorni béke és Német Lovagrend
Összehasonlítását Első thorni béke és Német Lovagrend
Első thorni béke 23 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 1.96% = 11 / (23 + 538).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Első thorni béke és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: