Közötti hasonlóságok Első fitna és Síita iszlám
Első fitna és Síita iszlám 26 közös dolog (a Uniópédia): Al-Haszan ibn Ali, Al-Huszajn ibn Ali, Arab-félsziget, Baszra, Damaszkusz, Egyiptom, Eufrátesz, Háridzsiták, Hidzsáz, I. Jazíd omajjád kalifa, I. Muávija omajjád kalifa, I. Omár kalifa, Imám, Irak, Iszlám, Jeruzsálem, Kalifa, Kúfa, Korán, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mezopotámia, Mohamed próféta, Omajjádok, Oszmán kalifa, Szunna.
Al-Haszan ibn Ali
Al-Haszan ibn Ali ibn Abi Tálib (arabul: الحسن ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája.
Al-Haszan ibn Ali és Első fitna · Al-Haszan ibn Ali és Síita iszlám ·
Al-Huszajn ibn Ali
Al-Huszajn ibn Ali (arabul: الحسين ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édesanyja a Próféta lánya, Fátima bint Muhammad, édesapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídún (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Huszajn a síiták harmadik imámja, édesapja és bátyja al-Haszan ibn Ali után. Huszajn az iszlám egyik nagyon fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Haszan és Huszajn is. A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Haszan és Huszajn.
Al-Huszajn ibn Ali és Első fitna · Al-Huszajn ibn Ali és Síita iszlám ·
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Arab-félsziget és Első fitna · Arab-félsziget és Síita iszlám ·
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Baszra és Első fitna · Baszra és Síita iszlám ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Damaszkusz és Első fitna · Damaszkusz és Síita iszlám ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Első fitna · Egyiptom és Síita iszlám ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Első fitna és Eufrátesz · Eufrátesz és Síita iszlám ·
Háridzsiták
A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.
Első fitna és Háridzsiták · Háridzsiták és Síita iszlám ·
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Első fitna és Hidzsáz · Hidzsáz és Síita iszlám ·
I. Jazíd omajjád kalifa
Jazíd ibn Muávija (arab betűkkel يزيد بن معاوية – Yazīd ibn Muʿāwīya; 645. július 23. – Damaszkusz, 683. november 11.) volt az iszlám hatodik kalifája (uralkodott 680. május 6-tól haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Első fitna és I. Jazíd omajjád kalifa · I. Jazíd omajjád kalifa és Síita iszlám ·
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Első fitna és I. Muávija omajjád kalifa · I. Muávija omajjád kalifa és Síita iszlám ·
I. Omár kalifa
I.
Első fitna és I. Omár kalifa · I. Omár kalifa és Síita iszlám ·
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Első fitna és Imám · Imám és Síita iszlám ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Első fitna és Irak · Irak és Síita iszlám ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Első fitna és Iszlám · Iszlám és Síita iszlám ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Első fitna és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Síita iszlám ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Első fitna és Kalifa · Kalifa és Síita iszlám ·
Kúfa
Kúfa (arabul: al الكوفة Kūfah), Al-Kúfa egy város Irakban, 10 km-re (6,2 km) északkeletre Najaftól az Eufrátesz nyugati partján.
Első fitna és Kúfa · Kúfa és Síita iszlám ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Első fitna és Korán · Korán és Síita iszlám ·
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Első fitna és Medina (Szaúd-Arábia) · Medina (Szaúd-Arábia) és Síita iszlám ·
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Első fitna és Mekka · Mekka és Síita iszlám ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Első fitna és Mezopotámia · Mezopotámia és Síita iszlám ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Első fitna és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Síita iszlám ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Első fitna és Omajjádok · Omajjádok és Síita iszlám ·
Oszmán kalifa
Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt. A befolyásos és gazdag Umajja-törzs sarjaként rokonait fontos pozíciókba juttatva megvetette a későbbi Omajjád-dinasztia alapjait, és megteremtette számukra a hatalom megszerzésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a Korán máig elfogadott redakciójának elkészíttetése, az Újperzsa Birodalom végleges szétzúzása, valamint iráni területeinek meghódítása, illetve a mai Líbia nagy részének elfoglalása. Uralma alatt a szíriai emír, a később kalifává váló I. Muávija sikeres hadjáratokat vezetett a Bizánci Birodalom ellen (többek között elfoglalva Ciprust).
Első fitna és Oszmán kalifa · Oszmán kalifa és Síita iszlám ·
Szunna
A szunna (arab: سُنَّة, szunnah, t.sz.: سُنَن szunan) az iszlámban a szokáson alapuló gyakorlat, amely vonatkozhat jó és rossz múltbeli példákra is.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Első fitna és Síita iszlám
- Mi van a közös Első fitna és Síita iszlám
- Közötti hasonlóságok Első fitna és Síita iszlám
Összehasonlítását Első fitna és Síita iszlám
Első fitna 50 kapcsolatokat, ugyanakkor Síita iszlám 156. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 12.62% = 26 / (50 + 156).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Első fitna és Síita iszlám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: