Közötti hasonlóságok Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj
Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj 33 közös dolog (a Uniópédia): Abdus Salam, Alapvető kölcsönhatások, Albert Einstein, Elektrogyenge kölcsönhatás, Enrico Fermi, Erwin Schrödinger, Fizika, Gerardus ’t Hooft, Hendrik Lorentz, Jang Csen-ning, John Bardeen, Jukava Hideki, Julian Schwinger, Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Lev Davidovics Landau, Louis de Broglie, Max Born, Max Planck, Murray Gell-Mann, Niels Bohr, Paul Dirac, Rezonancia, Richard Feynman, Roger Penrose, Sheldon Lee Glashow, Steven Weinberg, Subrahmanyan Chandrasekhar, Szilárdtestfizika, Tomonaga Sinicsiró, ..., Werner Heisenberg, Wigner Jenő, Wolfgang Pauli. Bővíteni index (3 több) »
Abdus Salam
Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.
Abdus Salam és Elméleti fizika · Abdus Salam és Fizikai Nobel-díj ·
Alapvető kölcsönhatások
A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.
Alapvető kölcsönhatások és Elméleti fizika · Alapvető kölcsönhatások és Fizikai Nobel-díj ·
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Albert Einstein és Elméleti fizika · Albert Einstein és Fizikai Nobel-díj ·
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Elektrogyenge kölcsönhatás és Elméleti fizika · Elektrogyenge kölcsönhatás és Fizikai Nobel-díj ·
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Elméleti fizika és Enrico Fermi · Enrico Fermi és Fizikai Nobel-díj ·
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Elméleti fizika és Erwin Schrödinger · Erwin Schrödinger és Fizikai Nobel-díj ·
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Elméleti fizika és Fizika · Fizika és Fizikai Nobel-díj ·
Gerardus ’t Hooft
Gerardus („Gerard”) ’t Hooft (Den Helder, 1946. július 5. –) a holland Utrechti Egyetem Nobel-díjas elméleti fizika professzora.
Elméleti fizika és Gerardus ’t Hooft · Fizikai Nobel-díj és Gerardus ’t Hooft ·
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Elméleti fizika és Hendrik Lorentz · Fizikai Nobel-díj és Hendrik Lorentz ·
Jang Csen-ning
Jang Csen-ning (楊振寧 pinjin: Yáng Zhènníng, angolosított formában Chen Ning Franklin Yang) (Hofej, Anhuj, Kína, 1922. október 1. –) kínai-amerikai fizikus, aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott.
Elméleti fizika és Jang Csen-ning · Fizikai Nobel-díj és Jang Csen-ning ·
John Bardeen
John Bardeen (Madison, Wisconsin, 1908. május 23. – Boston, Massachusetts, 1991. január 30.) amerikai fizikus.
Elméleti fizika és John Bardeen · Fizikai Nobel-díj és John Bardeen ·
Jukava Hideki
Jukava Hideki (湯川秀樹, nyugaton Hideki Yukawa) (Tokió, 1907. január 23. – Kiotó, 1981. szeptember 8.) elméleti fizikus, az első japán Nobel-díjas.
Elméleti fizika és Jukava Hideki · Fizikai Nobel-díj és Jukava Hideki ·
Julian Schwinger
Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.
Elméleti fizika és Julian Schwinger · Fizikai Nobel-díj és Julian Schwinger ·
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Elméleti fizika és Kvantum-elektrodinamika · Fizikai Nobel-díj és Kvantum-elektrodinamika ·
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Elméleti fizika és Kvantummechanika · Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika ·
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Elméleti fizika és Lev Davidovics Landau · Fizikai Nobel-díj és Lev Davidovics Landau ·
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Elméleti fizika és Louis de Broglie · Fizikai Nobel-díj és Louis de Broglie ·
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Elméleti fizika és Max Born · Fizikai Nobel-díj és Max Born ·
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Elméleti fizika és Max Planck · Fizikai Nobel-díj és Max Planck ·
Murray Gell-Mann
Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
Elméleti fizika és Murray Gell-Mann · Fizikai Nobel-díj és Murray Gell-Mann ·
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Elméleti fizika és Niels Bohr · Fizikai Nobel-díj és Niels Bohr ·
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Elméleti fizika és Paul Dirac · Fizikai Nobel-díj és Paul Dirac ·
Rezonancia
A rezonancia olyan gerjesztett kényszerrezgéseknél lép fel, amikor a gerjesztés frekvenciája a rezgésre kényszerített rendszer sajátfrekvenciájával megegyezik.
Elméleti fizika és Rezonancia · Fizikai Nobel-díj és Rezonancia ·
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Elméleti fizika és Richard Feynman · Fizikai Nobel-díj és Richard Feynman ·
Roger Penrose
Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.
Elméleti fizika és Roger Penrose · Fizikai Nobel-díj és Roger Penrose ·
Sheldon Lee Glashow
Sheldon Lee Glashow (New York, 1932. december 5. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Elméleti fizika és Sheldon Lee Glashow · Fizikai Nobel-díj és Sheldon Lee Glashow ·
Steven Weinberg
Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Elméleti fizika és Steven Weinberg · Fizikai Nobel-díj és Steven Weinberg ·
Subrahmanyan Chandrasekhar
Subrahmanyan Chandrasekhar (Lahor Brit India, 1910. október 19. – Chicago, 1995. augusztus 21.), Nobel-díjas indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus és matematikus.
Elméleti fizika és Subrahmanyan Chandrasekhar · Fizikai Nobel-díj és Subrahmanyan Chandrasekhar ·
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Elméleti fizika és Szilárdtestfizika · Fizikai Nobel-díj és Szilárdtestfizika ·
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Elméleti fizika és Tomonaga Sinicsiró · Fizikai Nobel-díj és Tomonaga Sinicsiró ·
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Elméleti fizika és Werner Heisenberg · Fizikai Nobel-díj és Werner Heisenberg ·
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Elméleti fizika és Wigner Jenő · Fizikai Nobel-díj és Wigner Jenő ·
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Elméleti fizika és Wolfgang Pauli · Fizikai Nobel-díj és Wolfgang Pauli ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj
- Mi van a közös Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj
- Közötti hasonlóságok Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj
Összehasonlítását Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj
Elméleti fizika 102 kapcsolatokat, ugyanakkor Fizikai Nobel-díj 394. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 6.65% = 33 / (102 + 394).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elméleti fizika és Fizikai Nobel-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: