24 kapcsolatok: Atom, Atomfizika, Atommag, Bohr-féle atommodell, Elektron, Elektronhéj, Elektrosztatika, Főkvantumszám, Hund-szabály, Kémia, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kvantumkémia, Kvantumszám, Mágneses momentum, Mellékkvantumszám, Molekula, Mozgási energia, Neutron, Nukleon, Pauli-elv, Periódusos rendszerbeli periódus, Potenciális energia, Proton, Spin.
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Elektronszerkezet és Atom · Többet látni »
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Új!!: Elektronszerkezet és Atomfizika · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Elektronszerkezet és Atommag · Többet látni »
Bohr-féle atommodell
A Bohr-féle atommodell Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus által 1913-ban közzétett modell az atom felépítéséről.
Új!!: Elektronszerkezet és Bohr-féle atommodell · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Elektronszerkezet és Elektron · Többet látni »
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Új!!: Elektronszerkezet és Elektronhéj · Többet látni »
Elektrosztatika
Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.
Új!!: Elektronszerkezet és Elektrosztatika · Többet látni »
Főkvantumszám
A főkvantumszám (jele n) a kvantummechanikában használt négy, az atomban levő elektron állapotának leírására használt kvantumszám egyike.
Új!!: Elektronszerkezet és Főkvantumszám · Többet látni »
Hund-szabály
Néhány elem elektronkonfigurációja a Hund-szabály alapján A Hund-szabály a kvantummechanika és a kémia egyik fontos szabálya, amelyet Friedrich Hund német fizikus állapított meg tapasztalati úton.
Új!!: Elektronszerkezet és Hund-szabály · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Elektronszerkezet és Kémia · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Elektronszerkezet és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kvantumkémia
A kvantumkémia olyan ága a kémiának, amely a kvantummechanika törvényeit alkalmazza a kémiai problémák megoldásához.
Új!!: Elektronszerkezet és Kvantumkémia · Többet látni »
Kvantumszám
Kvantumszámnak hívjuk bármely megmaradó mennyiség kvantummechanikai operátorának olyan sajátértékét, ami egy adott kvantummechanikai rendszer valamely állapotát jellemzi, azaz ott ennek határozott értéke van.
Új!!: Elektronszerkezet és Kvantumszám · Többet látni »
Mágneses momentum
Egy mágnes mágneses momentuma az a jellemző, mely arányos az erővel, amellyel hatást gyakorol az áramra, és arányos a nyomatékkal, amivel a mágneses mező hat rá.
Új!!: Elektronszerkezet és Mágneses momentum · Többet látni »
Mellékkvantumszám
A mellékkvantumszám az atomban található elektron jellemzésére használt kvantumszámok egyike.
Új!!: Elektronszerkezet és Mellékkvantumszám · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Elektronszerkezet és Molekula · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Elektronszerkezet és Mozgási energia · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Elektronszerkezet és Neutron · Többet látni »
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Új!!: Elektronszerkezet és Nukleon · Többet látni »
Pauli-elv
Az elvet megfogalmazó Wolfgang Pauli A Pauli-elv (vagy Pauli-féle kizárási elv) a kvantummechanika egyik törvénye, amely azt mondja ki, hogy két azonos fermion (félegész spinű részecske) nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot egy időben.
Új!!: Elektronszerkezet és Pauli-elv · Többet látni »
Periódusos rendszerbeli periódus
periódusos rendszerben periódusnak a vízszintes sorokat nevezik A periódusos rendszerben az elemek periódusokba és csoportokba rendezve jelennek meg.
Új!!: Elektronszerkezet és Periódusos rendszerbeli periódus · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Elektronszerkezet és Potenciális energia · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Elektronszerkezet és Proton · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Elektronszerkezet és Spin · Többet látni »