Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Alessandro Volta, André-Marie Ampère, Charles Augustin de Coulomb, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektromágneses sugárzás, Elektromos potenciál, Elektromosság, Fénysebesség, Fizikai Nobel-díj, Gradiens, Hans Christian Ørsted, Heinrich Hertz, Hullámoptika, James Clerk Maxwell, Julian Schwinger, Középkor, Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Kvantumtérelmélet, Luigi Galvani, Maxwell-egyenletek, Mágnesség, Mértékszabadság, Michael Faraday, Oersted-kísérlet, Potenciális energia, Részecskefizika, Richard Feynman, Standard modell, Tomonaga Sinicsiró, Vektorpotenciál (fizika), Villamosságtan, 19. század, 1965.
Alessandro Volta
Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója.
Új!!: Elektrodinamika és Alessandro Volta · Többet látni »
André-Marie Ampère
André-Marie Ampère (Lyon, 1775. január 20. – Marseille, 1836. június 10.) francia fizikus, kémikus, matematikus.
Új!!: Elektrodinamika és André-Marie Ampère · Többet látni »
Charles Augustin de Coulomb
Coulomb torziós mérlege Charles Augustin Coulomb (ejtsd: sárl ogüszten kulom) (Angoulême, 1736. június 14. – Párizs, 1806. augusztus 23.) francia fizikus, leginkább a Coulomb-törvény megalkotásáról nevezetes.
Új!!: Elektrodinamika és Charles Augustin de Coulomb · Többet látni »
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Új!!: Elektrodinamika és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Elektrodinamika és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos potenciál
Az elektromos potenciál az elektromosságtan egyik alapfogalma.
Új!!: Elektrodinamika és Elektromos potenciál · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Elektrodinamika és Elektromosság · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Elektrodinamika és Fénysebesség · Többet látni »
Fizikai Nobel-díj
A fizikai Nobel-díjasok listája.
Új!!: Elektrodinamika és Fizikai Nobel-díj · Többet látni »
Gradiens
Két skalármező szürkeárnyalatosan ábrázolva (a sötétebb árnyalat nagyobb függvényértéknek felel meg). A kék nyilak a gradienseket jelzik. A gradiens a matematikában egy skalármezőkre alkalmazható differenciáloperátor.
Új!!: Elektrodinamika és Gradiens · Többet látni »
Hans Christian Ørsted
Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.
Új!!: Elektrodinamika és Hans Christian Ørsted · Többet látni »
Heinrich Hertz
A Karlsruhei Egyetemen tiszteletére állított emlékszobor Heinrich Rudolf Hertz (Hamburg, 1857. február 22. – Bonn, 1894. január 1.) német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.
Új!!: Elektrodinamika és Heinrich Hertz · Többet látni »
Hullámoptika
A hullámoptika, más néven fizikai optika a fizikában az optika azon területe, amely a fényt mint elektromágneses hullámot értelmezi.
Új!!: Elektrodinamika és Hullámoptika · Többet látni »
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Új!!: Elektrodinamika és James Clerk Maxwell · Többet látni »
Julian Schwinger
Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.
Új!!: Elektrodinamika és Julian Schwinger · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Elektrodinamika és Középkor · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Elektrodinamika és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Elektrodinamika és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Elektrodinamika és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Luigi Galvani
Luigi Galvani (Bologna, 1737. szeptember 9. – Bologna, 1798. december 4.) olasz fiziológus, orvos, az elektromosságtan egyik megalapítója.
Új!!: Elektrodinamika és Luigi Galvani · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Elektrodinamika és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: Elektrodinamika és Mágnesség · Többet látni »
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Új!!: Elektrodinamika és Mértékszabadság · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Elektrodinamika és Michael Faraday · Többet látni »
Oersted-kísérlet
Az Oersted-kísérlet Az Oersted-kísérlet Hans Christian Ørsted dán fizikus és vegyész fizikai kísérlete az elektromosság és a mágnesesség közötti kapcsolat bizonyítására.
Új!!: Elektrodinamika és Oersted-kísérlet · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Elektrodinamika és Potenciális energia · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Elektrodinamika és Részecskefizika · Többet látni »
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Új!!: Elektrodinamika és Richard Feynman · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Elektrodinamika és Standard modell · Többet látni »
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Új!!: Elektrodinamika és Tomonaga Sinicsiró · Többet látni »
Vektorpotenciál (fizika)
A vektorpotenciál az elektrodinamikában az a vektormennyiség, amelynek rotációja a mágneses indukció.
Új!!: Elektrodinamika és Vektorpotenciál (fizika) · Többet látni »
Villamosságtan
A villamosságtan az elektromágneses jelenségek törvényszerűségeivel és számítási módszereivel foglalkozó tudományág.
Új!!: Elektrodinamika és Villamosságtan · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Elektrodinamika és 19. század · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Elektrodinamika és 1965 · Többet látni »
