Egyesült Királyság monarchia és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Egyesült Királyság monarchia és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Egyesült Királyság monarchia vs. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Az Egyesült Királyság monarchia (angolul Monarchy of the United Kingdom), vagy röviden brit monarchia) az Egyesült Királyság, a brit koronafüggőségek és a brit tengerentúli területek alkotmányos monarchiája. A monarcha címe királynő (angolul Queen), ha nő, és király (King), ha férfi (mint jelenleg). A jelenlegi monarcha és államfő III. Károly brit király, aki 2022. szeptember 8-án lépett trónra, miután édesanyja, II. Erzsébet brit királynő meghalt. Az uralkodó és közvetlen családja számos hivatalos, ceremoniális, diplomáciai és képviseleti szerepet tölt be. Mivel a monarchia alkotmányos, az uralkodó párton kívüli funkciókat tölt be: kitüntetéseket adományoz, kinevezi a miniszterelnököt. Hagyományosan ő a brit fegyveres erők főparancsnoka. Bár formálisan a végső végrehajtó hatalom a kormány felett a felségjog alapján még mindig az uralkodóé, ezeket a jogokat csak a parlament elfogadta törvények, a szokások és a precedensek alapján gyakorolhatja. A brit monarchia eredete a kora középkori Skócia és az angolszász Anglia kis királyságaiig nyúlik vissza. Ezek a 10. századra az angol és a skót királyságokban egyesültek. 1066-ban az utolsó megkoronázott angolszász uralkodót, Harold Godwinsont megölték a hastingsi csatában. Angliát ezután meghódították a normannok és a korona a győzedelmes Hódító Vilmos fejére került. Az 1080-as évektől megindult Wales beolvadása: Dél-Wales főurai a régi walesi házakkal összeolvadt normann családok voltak, és sok uradalom magának az angol királynak a kezében volt. A folyamat a 13. századra fejeződött be, amikor Észak-Wales mint hercegség az angol királyság kliensállama lett. Ugyanakkor a Magna Carta aláírásával egy olyan folyamat is megkezdődött, amelyben egyre csökkent az uralkodó hatalma. 1603-tól, amikor VI. Jakab skót király I. Jakab néven megörökölte az angol trónt is, a két királyság ugyanazon uralkodó hatalma alá került. 1649 és 1660 között megszakadt a monarchikus tradíció, és az ország köztársaság lett, Anglia köztársasága (Commonwealth of England) néven, a három királyság háborúja (1639–1651) nyomán. Az 1701-es örökösödési törvény kizárta a római katolikusokat és házastársaikat a trónöröklésből. 1707-ben az angol és a skót királyságok formálisan is összeolvadtak, és létrejött Nagy-Britannia Királysága. 1801-ben, amikor az ír királyság is beolvadt, az állam neve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága lett. A brit monarcha a hatalmas Brit Birodalom feje lett, amely legnagyobb kiterjedésekor, 1921-ben a földkerekség egynegyedére terjedt ki. Az 1920-as években Írország négyötöd része elszakadt Ír Szabadállam néven. Az 1926-os Balfour-nyilatkozat elismerte, hogy a birodalom domíniumai egymástól független, önkormányzattal rendelkező államok, amelyek nem alá- és fölérendeltjei egymásnak, és amelyek a Nemzetközösségben szövetkeznek egymással. A második világháború után a brit gyarmatok és területek java függetlenné vált, és ez véget vetett a birodalomnak. VI. György király és utóda, II. Erzsébet királynő a Nemzetközösség feje címet viselték, hogy ez egyszerre szimbolizálja a részt vevő államok függetlenségét és szövetségét. Az Egyesült Királyság és másik 15 nemzetközösségi monarchia, amelyeknek ugyanaz a személy az uralkodója, képezi a nemzetközösségi királyságok csoportját. Ma is gyakran használatosak ezekben az országokban a brit monarchia, brit uralkodó kifejezések, de az országok függetlenek egymástól, és az uralkodónak országonként más-más szerepe van. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam.

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Egyesült Királyság monarchia · Egyesült Királyság és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Többet látni »

III. Károly brit király

III.

Egyesült Királyság monarchia és III. Károly brit király · III. Károly brit király és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Többet látni »

Nemzetközösség

A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre.

Egyesült Királyság monarchia és Nemzetközösség · Nemzetközösség és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Egyesült Királyság monarchia és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Többet látni »