Közötti hasonlóságok Eger ostroma (1552) és Erdély
Eger ostroma (1552) és Erdély 31 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Báthori-család, Bécs, Belgrád, Beszterce (település), Erdélyi vajda, Európa, Fráter György, Gyulafehérvár, II. János magyar király, Jókai Mór, Katolicizmus, Kereszténység, Lugos, Magyar Királyság, Magyarok, Mohácsi csata, Nagyvárad, Nádor, Német nyelv, Olasz nyelv, Oláh Miklós (esztergomi érsek), Oszmán Birodalom, Partium, Protestantizmus, Temesköz, Temesvár, Tiszántúl, Vallás, 13. század, ..., 17. század. Bővíteni index (1 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Eger ostroma (1552) · Alföld és Erdély ·
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Báthori-család és Eger ostroma (1552) · Báthori-család és Erdély ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Eger ostroma (1552) · Bécs és Erdély ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Eger ostroma (1552) · Belgrád és Erdély ·
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Beszterce (település) és Eger ostroma (1552) · Beszterce (település) és Erdély ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Eger ostroma (1552) és Erdélyi vajda · Erdély és Erdélyi vajda ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Eger ostroma (1552) és Európa · Erdély és Európa ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Eger ostroma (1552) és Fráter György · Erdély és Fráter György ·
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Eger ostroma (1552) és Gyulafehérvár · Erdély és Gyulafehérvár ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Eger ostroma (1552) és II. János magyar király · Erdély és II. János magyar király ·
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Eger ostroma (1552) és Jókai Mór · Erdély és Jókai Mór ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Eger ostroma (1552) és Katolicizmus · Erdély és Katolicizmus ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Eger ostroma (1552) és Kereszténység · Erdély és Kereszténység ·
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Eger ostroma (1552) és Lugos · Erdély és Lugos ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Eger ostroma (1552) és Magyar Királyság · Erdély és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Eger ostroma (1552) és Magyarok · Erdély és Magyarok ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Eger ostroma (1552) és Mohácsi csata · Erdély és Mohácsi csata ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Eger ostroma (1552) és Nagyvárad · Erdély és Nagyvárad ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Eger ostroma (1552) és Nádor · Erdély és Nádor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Eger ostroma (1552) és Német nyelv · Erdély és Német nyelv ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Eger ostroma (1552) és Olasz nyelv · Erdély és Olasz nyelv ·
Oláh Miklós (esztergomi érsek)
Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágon magyar, apai ágon román származású humanista és történész, aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.
Eger ostroma (1552) és Oláh Miklós (esztergomi érsek) · Erdély és Oláh Miklós (esztergomi érsek) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Eger ostroma (1552) és Oszmán Birodalom · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Eger ostroma (1552) és Partium · Erdély és Partium ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Eger ostroma (1552) és Protestantizmus · Erdély és Protestantizmus ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Eger ostroma (1552) és Temesköz · Erdély és Temesköz ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Eger ostroma (1552) és Temesvár · Erdély és Temesvár ·
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Eger ostroma (1552) és Tiszántúl · Erdély és Tiszántúl ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Eger ostroma (1552) és Vallás · Erdély és Vallás ·
13. század
A 13.
13. század és Eger ostroma (1552) · 13. század és Erdély ·
17. század
A 17.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Eger ostroma (1552) és Erdély
- Mi van a közös Eger ostroma (1552) és Erdély
- Közötti hasonlóságok Eger ostroma (1552) és Erdély
Összehasonlítását Eger ostroma (1552) és Erdély
Eger ostroma (1552) 239 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdély 826. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 2.91% = 31 / (239 + 826).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Eger ostroma (1552) és Erdély. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: