Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Eger és Magyar–török háború (1521–26)
Eger és Magyar–török háború (1521–26) 34 közös dolog (a Uniópédia): Bakócz Tamás, Budapest, Csehország, Dózsa György, Franciaország, Gyöngyös (település), Győr, Habsburg-család, I. Mátyás magyar király, Kalocsa, Középkor, Keresztes háborúk, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Miskolc, Németek, Olaszország történelme, Oroszok, Oszmán Birodalom, Paks, Pécs, Protestantizmus, Rákóczi-szabadságharc, Rendszerváltás Magyarországon, Románok, Szlovákok, Tatárok, Végvár, ..., Verpelét, 14. század, 15. század, 16. század. Bővíteni index (4 több) »
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Bakócz Tamás és Eger · Bakócz Tamás és Magyar–török háború (1521–26) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Eger · Budapest és Magyar–török háború (1521–26) ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Eger · Csehország és Magyar–török háború (1521–26) ·
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Dózsa György és Eger · Dózsa György és Magyar–török háború (1521–26) ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Eger és Franciaország · Franciaország és Magyar–török háború (1521–26) ·
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Eger és Gyöngyös (település) · Gyöngyös (település) és Magyar–török háború (1521–26) ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Eger és Győr · Győr és Magyar–török háború (1521–26) ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Eger és Habsburg-család · Habsburg-család és Magyar–török háború (1521–26) ·
I. Mátyás magyar király
I.
Eger és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyar–török háború (1521–26) ·
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Eger és Kalocsa · Kalocsa és Magyar–török háború (1521–26) ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Eger és Középkor · Középkor és Magyar–török háború (1521–26) ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Eger és Keresztes háborúk · Keresztes háborúk és Magyar–török háború (1521–26) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Eger és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyar–török háború (1521–26) ·
Magyarok
Nincs leírás.
Eger és Magyarok · Magyar–török háború (1521–26) és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Eger és Magyarország · Magyar–török háború (1521–26) és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Eger és Második világháború · Második világháború és Magyar–török háború (1521–26) ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Eger és Miskolc · Magyar–török háború (1521–26) és Miskolc ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Eger és Németek · Magyar–török háború (1521–26) és Németek ·
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Eger és Olaszország történelme · Magyar–török háború (1521–26) és Olaszország történelme ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Eger és Oroszok · Magyar–török háború (1521–26) és Oroszok ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Eger és Oszmán Birodalom · Magyar–török háború (1521–26) és Oszmán Birodalom ·
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Eger és Paks · Magyar–török háború (1521–26) és Paks ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Eger és Pécs · Magyar–török háború (1521–26) és Pécs ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Eger és Protestantizmus · Magyar–török háború (1521–26) és Protestantizmus ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Eger és Rákóczi-szabadságharc · Magyar–török háború (1521–26) és Rákóczi-szabadságharc ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Eger és Rendszerváltás Magyarországon · Magyar–török háború (1521–26) és Rendszerváltás Magyarországon ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Eger és Románok · Magyar–török háború (1521–26) és Románok ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Eger és Szlovákok · Magyar–török háború (1521–26) és Szlovákok ·
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Eger és Tatárok · Magyar–török háború (1521–26) és Tatárok ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Eger és Végvár · Magyar–török háború (1521–26) és Végvár ·
Verpelét
Verpelét város Heves vármegye Egri járásában.
Eger és Verpelét · Magyar–török háború (1521–26) és Verpelét ·
14. század
A 14.
14. század és Eger · 14. század és Magyar–török háború (1521–26) ·
15. század
A 15.
15. század és Eger · 15. század és Magyar–török háború (1521–26) ·
16. század
A 16.
16. század és Eger · 16. század és Magyar–török háború (1521–26) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Eger és Magyar–török háború (1521–26)
- Mi van a közös Eger és Magyar–török háború (1521–26)
- Közötti hasonlóságok Eger és Magyar–török háború (1521–26)
Összehasonlítását Eger és Magyar–török háború (1521–26)
Eger 420 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar–török háború (1521–26) 490. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 3.74% = 34 / (420 + 490).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Eger és Magyar–török háború (1521–26). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
