Dózsa György (opera) és Magyar Állami Operaház

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dózsa György (opera) és Magyar Állami Operaház

Dózsa György (opera) vs. Magyar Állami Operaház

A Dózsa György Erkel Ferenc egyik ötfelvonásos operája. Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Arisztokrácia

Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.

Arisztokrácia és Dózsa György (opera) · Arisztokrácia és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Basszus

A basszus a legmélyebb férfihang.

Basszus és Dózsa György (opera) · Basszus és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Bánk bán (opera)

A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.

Bánk bán (opera) és Dózsa György (opera) · Bánk bán (opera) és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Dózsa György (opera) · Budapest és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország legrégebben alapított, ma is működő zenekara.

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és Dózsa György (opera) · Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.

Dózsa György (opera) és Erkel Ferenc · Erkel Ferenc és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Erkel Sándor

Kerepesi temető: 28-díszsor-9. Róna József alkotása. Erkel Sándor (Buda, 1846. január 2. A Belvárosi plébánián keresztelték, tehát Pesten. – Békéscsaba, 1900. október 14.), zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója volt.

Dózsa György (opera) és Erkel Sándor · Erkel Sándor és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Erkel Színház

Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található.

Dózsa György (opera) és Erkel Színház · Erkel Színház és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Giacomo Meyerbeer

Giacomo Meyerbeer (Tasdorf, 1791. szeptember 5. – Párizs, 1864. május 2.) német zeneszerző, korának legnépszerűbb operaszerzője, a francia opéra grande legnagyobb mestere.

Dózsa György (opera) és Giacomo Meyerbeer · Giacomo Meyerbeer és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Giuseppe Verdi

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) 19. századi olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.

Dózsa György (opera) és Giuseppe Verdi · Giuseppe Verdi és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Hunyadi László (opera)

A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.

Dózsa György (opera) és Hunyadi László (opera) · Hunyadi László (opera) és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Kovács János (karmester)

Kovács János (Budapest, 1951. augusztus 14. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a Magyar Állami Operaház első karmestere, 2011.

Dózsa György (opera) és Kovács János (karmester) · Kovács János (karmester) és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Dózsa György (opera) és Magyarország · Magyar Állami Operaház és Magyarország · Többet látni »

Modeszt Petrovics Muszorgszkij

Modeszt Petrovics Muszorgszkij (oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karevo, 1839. március 21. – Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.

Dózsa György (opera) és Modeszt Petrovics Muszorgszkij · Magyar Állami Operaház és Modeszt Petrovics Muszorgszkij · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Dózsa György (opera) és Opera (színmű) · Magyar Állami Operaház és Opera (színmű) · Többet látni »

Osváth Júlia

Osváth Júlia sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1/7-1-34. Osváth Júlia Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán).

Dózsa György (opera) és Osváth Júlia · Magyar Állami Operaház és Osváth Júlia · Többet látni »

Palánkay Klára

Palánkay Klára (Budapest, 1921. június 3. – Budapest, 2007. január 24.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán).

Dózsa György (opera) és Palánkay Klára · Magyar Állami Operaház és Palánkay Klára · Többet látni »

Richard Wagner (zeneszerző)

Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.

Dózsa György (opera) és Richard Wagner (zeneszerző) · Magyar Állami Operaház és Richard Wagner (zeneszerző) · Többet látni »

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).

Dózsa György (opera) és Szigligeti Ede · Magyar Állami Operaház és Szigligeti Ede · Többet látni »

Szoprán

A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.

Dózsa György (opera) és Szoprán · Magyar Állami Operaház és Szoprán · Többet látni »

Tenor

A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.

Dózsa György (opera) és Tenor · Magyar Állami Operaház és Tenor · Többet látni »