Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány
Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány 17 közös dolog (a Uniópédia): Újvidék, Óbecse, Délvidék, Horvátok, Jugoszlávia, Kommunizmus, Magyar Szó (napilap, 1944–), Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Németek, Szabadka, Szávaszentdemeter, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, 1990-es évek.
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Délvidéki vérengzések · Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Óbecse és Délvidéki vérengzések · Óbecse és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Délvidéki vérengzések · Délvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Délvidéki vérengzések és Horvátok · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Délvidéki vérengzések és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Délvidéki vérengzések és Kommunizmus · Kommunizmus és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyar Szó (napilap, 1944–)
A Magyar Szó a vajdasági magyarság (1992-ig jugoszláviai, 1992-től 2006-ig szerbia-montenegrói, 2006-tól szerbiai) egyik napilapja.
Délvidéki vérengzések és Magyar Szó (napilap, 1944–) · Magyar Szó (napilap, 1944–) és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Délvidéki vérengzések és Magyarkanizsa · Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarok
Nincs leírás.
Délvidéki vérengzések és Magyarok · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Délvidéki vérengzések és Magyarország · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Délvidéki vérengzések és Második világháború · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Délvidéki vérengzések és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Délvidéki vérengzések és Németek · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Délvidéki vérengzések és Szabadka · Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Délvidéki vérengzések és Szávaszentdemeter · Szávaszentdemeter és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a Délvidéken működő, a vajdasági magyarok által alapított hat párt egyike.
Délvidéki vérengzések és Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége · Vajdaság Autonóm Tartomány és Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Délvidéki vérengzések · 1990-es évek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány
- Mi van a közös Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány
- Közötti hasonlóságok Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány
Összehasonlítását Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány
Délvidéki vérengzések 82 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 5.57% = 17 / (82 + 223).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
