Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Délvidéki vérengzések és Szerbia
Délvidéki vérengzések és Szerbia 19 közös dolog (a Uniópédia): Aleksandar Vučić, Újvidék, Újvidéki vérengzés (1942), Csetnik, Délvidék, Draža Mihailović, Horvátok, Josip Broz Tito, Jugoszlávia, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Németek, Partizán, Slobodan Milošević, Szabadka, Szovjetunió, Vajdaság Autonóm Tartomány, 1990-es évek.
Aleksandar Vučić
Aleksandar Vučić (szerb cirill írással Александар Вучић, magyar átírással Alekszandar Vucsity, Belgrád, 1970. március 5. –) szerb jobboldali politikus.
Aleksandar Vučić és Délvidéki vérengzések · Aleksandar Vučić és Szerbia ·
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Délvidéki vérengzések · Újvidék és Szerbia ·
Újvidéki vérengzés (1942)
Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.
Újvidéki vérengzés (1942) és Délvidéki vérengzések · Újvidéki vérengzés (1942) és Szerbia ·
Csetnik
cirill betűs felirat a következőképpen szól: „a királyért és a hazáért, szabadság vagy halál” A csetnik (szerbül: Четник) szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli.
Csetnik és Délvidéki vérengzések · Csetnik és Szerbia ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Délvidéki vérengzések · Délvidék és Szerbia ·
Draža Mihailović
Dragoljub "Draža" Mihailović (magyarul ejtve: Dragolyub "Drázsá" Mihailovićs, szerb cirill betűkkel: Драгољуб Дража Михаиловић), becenevén Čiča Draža (Draža bácsi), a királyi Jugoszlávia katonai vezérkari tisztje, valamint a második világháború idején csetnikvezér volt.
Délvidéki vérengzések és Draža Mihailović · Draža Mihailović és Szerbia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Délvidéki vérengzések és Horvátok · Horvátok és Szerbia ·
Josip Broz Tito
Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.
Délvidéki vérengzések és Josip Broz Tito · Josip Broz Tito és Szerbia ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Délvidéki vérengzések és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Szerbia ·
Magyarok
Nincs leírás.
Délvidéki vérengzések és Magyarok · Magyarok és Szerbia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Délvidéki vérengzések és Magyarország · Magyarország és Szerbia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Délvidéki vérengzések és Második világháború · Második világháború és Szerbia ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Délvidéki vérengzések és Németek · Németek és Szerbia ·
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Délvidéki vérengzések és Partizán · Partizán és Szerbia ·
Slobodan Milošević
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, IPA, Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Délvidéki vérengzések és Slobodan Milošević · Slobodan Milošević és Szerbia ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Délvidéki vérengzések és Szabadka · Szabadka és Szerbia ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Délvidéki vérengzések és Szovjetunió · Szerbia és Szovjetunió ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Délvidéki vérengzések és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Délvidéki vérengzések · 1990-es évek és Szerbia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Délvidéki vérengzések és Szerbia
- Mi van a közös Délvidéki vérengzések és Szerbia
- Közötti hasonlóságok Délvidéki vérengzések és Szerbia
Összehasonlítását Délvidéki vérengzések és Szerbia
Délvidéki vérengzések 82 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia 410. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 3.86% = 19 / (82 + 410).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Délvidéki vérengzések és Szerbia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
