Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Antarktisz, Atlanti-óceán, Állatok, Balaenoptera, Barázdásbálna-félék, Bernard Germain de Lacépède, Cetek, Család (rendszertan), Csendes-óceán, Csukabálna, Elevenszülő emlősök, Ember, Emlősök, Euphausia crystallorophias, Euphausia superba, Eutheria, Faj, Föld, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Hermann Burmeister, Indiai-óceán, Kardszárnyú delfin, Krill, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Négylábúak, Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Peru, Pliocén, Rend (rendszertan), Scrotifera, Sebezhető faj, Sziláscetek, Természetvédelmi Világszövetség, Veszélyeztetett faj, 1990-es évek.
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Déli csukabálna és Antarktisz · Többet látni »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Új!!: Déli csukabálna és Atlanti-óceán · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Déli csukabálna és Állatok · Többet látni »
Balaenoptera
A Balaenoptera az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó típusnem.
Új!!: Déli csukabálna és Balaenoptera · Többet látni »
Barázdásbálna-félék
Déli csukabálna ''(Balaenoptera bonaerensis)'' Közönséges barázdásbálna ''(Balaenoptera physalus)'' A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Új!!: Déli csukabálna és Barázdásbálna-félék · Többet látni »
Bernard Germain de Lacépède
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Új!!: Déli csukabálna és Bernard Germain de Lacépède · Többet látni »
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Déli csukabálna és Cetek · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Déli csukabálna és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Déli csukabálna és Csendes-óceán · Többet látni »
Csukabálna
A csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Déli csukabálna és Csukabálna · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Déli csukabálna és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Déli csukabálna és Ember · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Déli csukabálna és Emlősök · Többet látni »
Euphausia crystallorophias
Az Euphausia crystallorophias a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának krill (Euphausiacea) rendjébe, ezen belül az Euphausiidae családjába tartozó faj.
Új!!: Déli csukabálna és Euphausia crystallorophias · Többet látni »
Euphausia superba
Az Euphausia superba a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának krill (Euphausiacea) rendjébe, ezen belül az Euphausiidae családjába tartozó faj.
Új!!: Déli csukabálna és Euphausia superba · Többet látni »
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Új!!: Déli csukabálna és Eutheria · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Déli csukabálna és Faj · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Déli csukabálna és Föld · Többet látni »
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Új!!: Déli csukabálna és Ferungulata · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Déli csukabálna és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Déli csukabálna és Gerinchúrosok · Többet látni »
Hermann Burmeister
Karl Hermann Konrad Burmeister (Stralsund, 1807. január 15. – Buenos Aires, 1892. május 2.) német zoológus és entomológus volt.
Új!!: Déli csukabálna és Hermann Burmeister · Többet látni »
Indiai-óceán
Az Indiai-óceán helyzete Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön.
Új!!: Déli csukabálna és Indiai-óceán · Többet látni »
Kardszárnyú delfin
250px 250px A kardszárnyú delfin (Orcinus orca) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Déli csukabálna és Kardszárnyú delfin · Többet látni »
Krill
A krill, vagy világítórákok a rákok (Crustacea) altörzsébe és a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend.
Új!!: Déli csukabálna és Krill · Többet látni »
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Új!!: Déli csukabálna és Laurasiatheria · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Déli csukabálna és Méhlepényesek · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Déli csukabálna és Négylábúak · Többet látni »
Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (angolul International Whaling Commission, IWC) egy nemzetközi szervezet, mely „A bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezmény” (International Convention for the Regulation of Whaling – ICRW) betartását felügyeli.
Új!!: Déli csukabálna és Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Déli csukabálna és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Új!!: Déli csukabálna és Patások · Többet látni »
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Déli csukabálna és Párosujjú patások · Többet látni »
Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.
Új!!: Déli csukabálna és Peru · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Déli csukabálna és Pliocén · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Déli csukabálna és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Új!!: Déli csukabálna és Scrotifera · Többet látni »
Sebezhető faj
Sebezhetőnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel veszélyeztetetté válik.
Új!!: Déli csukabálna és Sebezhető faj · Többet látni »
Sziláscetek
A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Új!!: Déli csukabálna és Sziláscetek · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Déli csukabálna és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Veszélyeztetett faj
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.
Új!!: Déli csukabálna és Veszélyeztetett faj · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Déli csukabálna és 1990-es évek · Többet látni »
