Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Magyarország

Dél-dunántúli Közlekedési Központ vs. Magyarország

A Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. (DDKK) Somogy, Tolna és Baranya megyében látta el a helyközi autóbusz-közlekedést 2012-től 2019-ig, kivéve a Mohácsi járás keleti, a Duna által leválasztott részét, valamint helyi járatokat üzemeltetett Bátaszéken, Bonyhádon, Csurgón, Fonyódon, Komlón, Mohácson, Nagyatádon, Pakson, Siklóson, Siófokon, Szekszárdon, Szigetváron és Tamásiban. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Közötti hasonlóságok Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Magyarország

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Magyarország 16 közös dolog (a Uniópédia): Baranya vármegye, December 31., Duna, Január 1., Kaposvár, Mohács, Nagyatád, Október 1., Paks, Siklós, Somogy vármegye, Szekszárd, Szigetvár, Tamási, Tolna vármegye, Volánbusz.

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Baranya vármegye és Dél-dunántúli Közlekedési Központ · Baranya vármegye és Magyarország · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és December 31. · December 31. és Magyarország · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Duna · Duna és Magyarország · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Január 1. · Január 1. és Magyarország · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Kaposvár · Kaposvár és Magyarország · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Mohács · Magyarország és Mohács · Többet látni »

Nagyatád

Nagyatád város Somogy vármegyében, a Nagyatádi járás székhelye.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Nagyatád · Magyarország és Nagyatád · Többet látni »

Október 1.

Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Október 1. · Magyarország és Október 1. · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Paks · Magyarország és Paks · Többet látni »

Siklós

Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Siklós · Magyarország és Siklós · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Somogy vármegye · Magyarország és Somogy vármegye · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Szekszárd · Magyarország és Szekszárd · Többet látni »

Szigetvár

Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Szigetvár · Magyarország és Szigetvár · Többet látni »

Tamási

Tamási város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Tamási · Magyarország és Tamási · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Tolna vármegye · Magyarország és Tolna vármegye · Többet látni »

Volánbusz

A Volánbusz egy közel éves múlttal rendelkező személyszállító társaság.

Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Volánbusz · Magyarország és Volánbusz · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Magyarország

Dél-dunántúli Közlekedési Központ 35 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 1.31% = 16 / (35 + 1188).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dél-dunántúli Közlekedési Központ és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »