Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Dunántúl és Magyarország
Dunántúl és Magyarország 131 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Ausztria, Őrségi Nemzeti Park, Öreg-tó, Óbuda (városrész), Érd, Északi-középhegység, Bajorország, Bakony, Balaton, Balaton turisztikai régió, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Baranya vármegye, Bábolna (Magyarország), Buda (történelmi település), Budapest, Budapest I. kerülete, Cseszneki vár, Dél-Dunántúl, Dél-Dunántúl turisztikai régió, Dráva, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Esztergom, Európa, Fejér vármegye, Fertő, ..., Fertő–Hanság Nemzeti Park, Fertőd, Fertőrákos, Göcsej, Gemenc, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, Gyulaj, Hévízi-tó, Horvátország, I. István magyar király, II. András magyar király, IV. Béla magyar király, Ják, Kapitalizmus, Kapos, Kaposmérő, Kaposvár, Kám (település), Közép-Dunántúl, Közép-Dunántúl turisztikai régió, Közép-Európa, Kőszeg, Keszthely, Királyi Magyarország, Kisalföld, Komárom-Esztergom vármegye, Komáromi erődrendszer, Latin nyelv, Lébény, Magyar Királyság, Magyaregregy, Magyarok, Magyarország régiói, Majki műemlékegyüttes, Művészetek Völgye, Mecsek, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagycenk, Nagyharsány, Nagykanizsa, Nagyvázsony, Németek, Nyugat-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl turisztikai régió, Nyugat-magyarországi peremvidék, Országhatár, Oszmán Birodalom, Paks, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pápa (település), Pécs, Pécsvárad, Pest vármegye, Rába, Római katolikus egyház, Sárköz, Sárvár, Sió, Somogy vármegye, Somogyvámos, Sopron, Szalafő, Szántód, Székesfehérvár, Szekszárd, Szeleste (Magyarország), Szigliget, Szláv népek, Szlovákia, Szlovákok, Szlovénia, Szocializmus, Szombathely, Tapolca, Tatabánya, Tatai vár, Tác, Török hódoltság, Tihany, Tisza, Tolna vármegye, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Várpalota, Vép, Vértes (hegység), Vértesszőlős, Velencei-tó, Veszprém, Veszprém vármegye, Villány, Visegrádi-hegység, Zala (folyó), Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zirc, 17. század, 18. század, 19. század. Bővíteni index (101 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Dunántúl · Alföld és Magyarország ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Dunántúl · Ausztria és Magyarország ·
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.
Dunántúl és Őrségi Nemzeti Park · Magyarország és Őrségi Nemzeti Park ·
Öreg-tó
Az Öreg-tó Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, Tata városban található.
Öreg-tó és Dunántúl · Öreg-tó és Magyarország ·
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Óbuda (városrész) és Dunántúl · Óbuda (városrész) és Magyarország ·
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Érd és Dunántúl · Érd és Magyarország ·
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Északi-középhegység és Dunántúl · Északi-középhegység és Magyarország ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Dunántúl · Bajorország és Magyarország ·
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Bakony és Dunántúl · Bakony és Magyarország ·
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Dunántúl · Balaton és Magyarország ·
Balaton turisztikai régió
A Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három vármegye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik.
Balaton turisztikai régió és Dunántúl · Balaton turisztikai régió és Magyarország ·
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Dunántúl · Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Magyarország ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Dunántúl · Baranya vármegye és Magyarország ·
Bábolna (Magyarország)
Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Bábolna (Magyarország) és Dunántúl · Bábolna (Magyarország) és Magyarország ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Dunántúl · Buda (történelmi település) és Magyarország ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Dunántúl · Budapest és Magyarország ·
Budapest I. kerülete
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.
Budapest I. kerülete és Dunántúl · Budapest I. kerülete és Magyarország ·
Cseszneki vár
A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található középkori vár.
Cseszneki vár és Dunántúl · Cseszneki vár és Magyarország ·
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Dél-Dunántúl és Dunántúl · Dél-Dunántúl és Magyarország ·
Dél-Dunántúl turisztikai régió
Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.
Dél-Dunántúl turisztikai régió és Dunántúl · Dél-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Dunántúl · Dráva és Magyarország ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Dunántúl és Duna · Duna és Magyarország ·
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Dunántúl és Duna–Dráva Nemzeti Park · Duna–Dráva Nemzeti Park és Magyarország ·
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Dunántúl és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyarország ·
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Dunántúl és Dunántúli-dombság · Dunántúli-dombság és Magyarország ·
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Dunántúl és Dunántúli-középhegység · Dunántúli-középhegység és Magyarország ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Dunántúl és Esztergom · Esztergom és Magyarország ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Dunántúl és Európa · Európa és Magyarország ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Dunántúl és Fejér vármegye · Fejér vármegye és Magyarország ·
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Dunántúl és Fertő · Fertő és Magyarország ·
Fertő–Hanság Nemzeti Park
A Fertő tó a NASA műholdas felvételén A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.
Dunántúl és Fertő–Hanság Nemzeti Park · Fertő–Hanság Nemzeti Park és Magyarország ·
Fertőd
Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Dunántúl és Fertőd · Fertőd és Magyarország ·
Fertőrákos
A községháza Hosszúházas beépítés A püspöki kastély Az egykori várfal részlete Fertőrákos (horvátul: Krojspuh, régies németül: Krewspach) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, a járásszékelytől mintegy tíz kilométerre északkeletre, közvetlenül az osztrák határ mellett.
Dunántúl és Fertőrákos · Fertőrákos és Magyarország ·
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Dunántúl és Göcsej · Göcsej és Magyarország ·
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Dunántúl és Gemenc · Gemenc és Magyarország ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Dunántúl és Győr · Győr és Magyarország ·
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Dunántúl és Győr-Moson-Sopron vármegye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország ·
Gyulaj
Gyulaj község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Dunántúl és Gyulaj · Gyulaj és Magyarország ·
Hévízi-tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.
Dunántúl és Hévízi-tó · Hévízi-tó és Magyarország ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Dunántúl és Horvátország · Horvátország és Magyarország ·
I. István magyar király
I.
Dunántúl és I. István magyar király · I. István magyar király és Magyarország ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Dunántúl és II. András magyar király · II. András magyar király és Magyarország ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Dunántúl és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyarország ·
Ják
Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.
Dunántúl és Ják · Ják és Magyarország ·
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Dunántúl és Kapitalizmus · Kapitalizmus és Magyarország ·
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Dunántúl és Kapos · Kapos és Magyarország ·
Kaposmérő
Kaposmérő egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Dunántúl és Kaposmérő · Kaposmérő és Magyarország ·
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Dunántúl és Kaposvár · Kaposvár és Magyarország ·
Kám (település)
Kám község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Dunántúl és Kám (település) · Kám (település) és Magyarország ·
Közép-Dunántúl
|terület.
Dunántúl és Közép-Dunántúl · Közép-Dunántúl és Magyarország ·
Közép-Dunántúl turisztikai régió
A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.
Dunántúl és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Közép-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Dunántúl és Közép-Európa · Közép-Európa és Magyarország ·
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Dunántúl és Kőszeg · Kőszeg és Magyarország ·
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Dunántúl és Keszthely · Keszthely és Magyarország ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Dunántúl és Királyi Magyarország · Királyi Magyarország és Magyarország ·
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Dunántúl és Kisalföld · Kisalföld és Magyarország ·
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Dunántúl és Komárom-Esztergom vármegye · Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország ·
Komáromi erődrendszer
Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.
Dunántúl és Komáromi erődrendszer · Komáromi erődrendszer és Magyarország ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Dunántúl és Latin nyelv · Latin nyelv és Magyarország ·
Lébény
Lébény város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Dunántúl és Lébény · Lébény és Magyarország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Dunántúl és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarország ·
Magyaregregy
Magyaregregy község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Dunántúl és Magyaregregy · Magyaregregy és Magyarország ·
Magyarok
Nincs leírás.
Dunántúl és Magyarok · Magyarok és Magyarország ·
Magyarország régiói
Magyarország régiói (NUTS 2) Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999.
Dunántúl és Magyarország régiói · Magyarország és Magyarország régiói ·
Majki műemlékegyüttes
A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.
Dunántúl és Majki műemlékegyüttes · Magyarország és Majki műemlékegyüttes ·
Művészetek Völgye
A Művészetek Völgye egyedülálló összművészeti fesztivál, amelyet 1989.
Dunántúl és Művészetek Völgye · Magyarország és Művészetek Völgye ·
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Dunántúl és Mecsek · Magyarország és Mecsek ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Dunántúl és Mohács · Magyarország és Mohács ·
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Dunántúl és Mosonmagyaróvár · Magyarország és Mosonmagyaróvár ·
Nagycenk
Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Dunántúl és Nagycenk · Magyarország és Nagycenk ·
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Dunántúl és Nagyharsány · Magyarország és Nagyharsány ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Dunántúl és Nagykanizsa · Magyarország és Nagykanizsa ·
Nagyvázsony
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Dunántúl és Nagyvázsony · Magyarország és Nagyvázsony ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Dunántúl és Németek · Magyarország és Németek ·
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Dunántúl és Nyugat-Dunántúl · Magyarország és Nyugat-Dunántúl ·
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Dunántúl és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Magyarország és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió ·
Nyugat-magyarországi peremvidék
A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.
Dunántúl és Nyugat-magyarországi peremvidék · Magyarország és Nyugat-magyarországi peremvidék ·
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Dunántúl és Országhatár · Magyarország és Országhatár ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Dunántúl és Oszmán Birodalom · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Dunántúl és Paks · Magyarország és Paks ·
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
Dunántúl és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Magyarország és Pannonhalmi Bencés Főapátság ·
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Dunántúl és Pápa (település) · Magyarország és Pápa (település) ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Dunántúl és Pécs · Magyarország és Pécs ·
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Dunántúl és Pécsvárad · Magyarország és Pécsvárad ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Dunántúl és Pest vármegye · Magyarország és Pest vármegye ·
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Dunántúl és Rába · Magyarország és Rába ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Dunántúl és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Dunántúl és Sárköz · Magyarország és Sárköz ·
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Dunántúl és Sárvár · Magyarország és Sárvár ·
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Dunántúl és Sió · Magyarország és Sió ·
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Dunántúl és Somogy vármegye · Magyarország és Somogy vármegye ·
Somogyvámos
Somogyvámos község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Dunántúl és Somogyvámos · Magyarország és Somogyvámos ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Dunántúl és Sopron · Magyarország és Sopron ·
Szalafő
Szalafő község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Dunántúl és Szalafő · Magyarország és Szalafő ·
Szántód
Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben.
Dunántúl és Szántód · Magyarország és Szántód ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Dunántúl és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Dunántúl és Szekszárd · Magyarország és Szekszárd ·
Szeleste (Magyarország)
Szeleste község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Dunántúl és Szeleste (Magyarország) · Magyarország és Szeleste (Magyarország) ·
Szigliget
Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Dunántúl és Szigliget · Magyarország és Szigliget ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Dunántúl és Szláv népek · Magyarország és Szláv népek ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Dunántúl és Szlovákia · Magyarország és Szlovákia ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Dunántúl és Szlovákok · Magyarország és Szlovákok ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Dunántúl és Szlovénia · Magyarország és Szlovénia ·
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Dunántúl és Szocializmus · Magyarország és Szocializmus ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Dunántúl és Szombathely · Magyarország és Szombathely ·
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Dunántúl és Tapolca · Magyarország és Tapolca ·
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Dunántúl és Tatabánya · Magyarország és Tatabánya ·
Tatai vár
A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár.
Dunántúl és Tatai vár · Magyarország és Tatai vár ·
Tác
Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Dunántúl és Tác · Magyarország és Tác ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Dunántúl és Török hódoltság · Magyarország és Török hódoltság ·
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Dunántúl és Tihany · Magyarország és Tihany ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Dunántúl és Tisza · Magyarország és Tisza ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Dunántúl és Tolna vármegye · Magyarország és Tolna vármegye ·
Trianoni békeszerződés
date.
Dunántúl és Trianoni békeszerződés · Magyarország és Trianoni békeszerződés ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Dunántúl és Vas vármegye · Magyarország és Vas vármegye ·
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Dunántúl és Várpalota · Magyarország és Várpalota ·
Vép
Vép város Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Dunántúl és Vép · Magyarország és Vép ·
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Dunántúl és Vértes (hegység) · Magyarország és Vértes (hegység) ·
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.
Dunántúl és Vértesszőlős · Magyarország és Vértesszőlős ·
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Dunántúl és Velencei-tó · Magyarország és Velencei-tó ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Dunántúl és Veszprém · Magyarország és Veszprém ·
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Dunántúl és Veszprém vármegye · Magyarország és Veszprém vármegye ·
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Dunántúl és Villány · Magyarország és Villány ·
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Dunántúl és Visegrádi-hegység · Magyarország és Visegrádi-hegység ·
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Dunántúl és Zala (folyó) · Magyarország és Zala (folyó) ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Dunántúl és Zala vármegye · Magyarország és Zala vármegye ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Dunántúl és Zalaegerszeg · Magyarország és Zalaegerszeg ·
Zirc
Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.
Dunántúl és Zirc · Magyarország és Zirc ·
17. század
A 17.
17. század és Dunántúl · 17. század és Magyarország ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Dunántúl · 18. század és Magyarország ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Dunántúl és Magyarország
- Mi van a közös Dunántúl és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Dunántúl és Magyarország
Összehasonlítását Dunántúl és Magyarország
Dunántúl 240 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 131, a Jaccard index 9.17% = 131 / (240 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dunántúl és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
