Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47)
Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47) 26 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Ausztria, Baranya vármegye, Buda (történelmi település), Budapest, Duna, Esztergom, Európa, Fejér vármegye, Győr, Habsburg-család, Horvátország, Lengyelek, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Mohács, Németek, Oszmán Birodalom, Pápa (település), Pécs, Székesfehérvár, Szekszárd, Török hódoltság, Tolna vármegye, Végvár.
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Dunántúl · Alföld és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Dunántúl · Ausztria és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Dunántúl · Baranya vármegye és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Dunántúl · Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Dunántúl · Budapest és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Dunántúl és Duna · Duna és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Dunántúl és Esztergom · Esztergom és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Dunántúl és Európa · Európa és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Dunántúl és Fejér vármegye · Fejér vármegye és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Dunántúl és Győr · Győr és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Dunántúl és Habsburg-család · Habsburg–török háború (1540–47) és Habsburg-család ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Dunántúl és Horvátország · Habsburg–török háború (1540–47) és Horvátország ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Dunántúl és Lengyelek · Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelek ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Dunántúl és Lengyelország · Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Dunántúl és Magyar Királyság · Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Dunántúl és Magyarok · Habsburg–török háború (1540–47) és Magyarok ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Dunántúl és Mohács · Habsburg–török háború (1540–47) és Mohács ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Dunántúl és Németek · Habsburg–török háború (1540–47) és Németek ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Dunántúl és Oszmán Birodalom · Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom ·
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Dunántúl és Pápa (település) · Habsburg–török háború (1540–47) és Pápa (település) ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Dunántúl és Pécs · Habsburg–török háború (1540–47) és Pécs ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Dunántúl és Székesfehérvár · Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Dunántúl és Szekszárd · Habsburg–török háború (1540–47) és Szekszárd ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Dunántúl és Török hódoltság · Habsburg–török háború (1540–47) és Török hódoltság ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Dunántúl és Tolna vármegye · Habsburg–török háború (1540–47) és Tolna vármegye ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Dunántúl és Végvár · Habsburg–török háború (1540–47) és Végvár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47)
- Mi van a közös Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47)
- Közötti hasonlóságok Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47)
Összehasonlítását Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47)
Dunántúl 240 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg–török háború (1540–47) 204. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 5.86% = 26 / (240 + 204).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
