Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 10 közös dolog (a Uniópédia): Bács-Kiskun megye, Duna, Dunavecse, Járás, Kalocsai járás, Kiskunság, Kunszentmiklós, Kunszentmiklósi járás, Magyarország, 1950-es megyerendezés.
Bács-Kiskun megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács-Kiskun vármegye.
Bács-Kiskun megye és Dunavecsei járás · Bács-Kiskun megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Dunavecsei járás · Duna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Dunavecse
Dunavecse város Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Dunavecse és Dunavecsei járás · Dunavecse és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Dunavecsei járás és Járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kalocsai járás
A Kalocsai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Dunavecsei járás és Kalocsai járás · Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Dunavecsei járás és Kiskunság · Kiskunság és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kunszentmiklós
Kunszentmiklós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járás központja.
Dunavecsei járás és Kunszentmiklós · Kunszentmiklós és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kunszentmiklósi járás
A Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Dunavecsei járás és Kunszentmiklósi járás · Kunszentmiklósi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Dunavecsei járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Dunavecsei járás · 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Dunavecsei járás 32 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 6.37% = 10 / (32 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
