Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Duna és Kelták

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Duna és Kelták

Duna vs. Kelták

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Közötti hasonlóságok Duna és Kelták

Duna és Kelták 18 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Belgrád, Bronzkor, Erdély, Európa, Fekete-tenger, Győr, I. e. 4. század, Kelta nyelvek, La Tène-kultúra, Latin nyelv, Rajna, Római Birodalom, Svájc, Szarvas (állat), Szkíták, Vaddisznó, Vaskor.

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Duna · Bécs és Kelták · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Duna · Belgrád és Kelták · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Bronzkor és Duna · Bronzkor és Kelták · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Duna és Erdély · Erdély és Kelták · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Duna és Európa · Európa és Kelták · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Duna és Fekete-tenger · Fekete-tenger és Kelták · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Duna és Győr · Győr és Kelták · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Duna és I. e. 4. század · I. e. 4. század és Kelták · Többet látni »

Kelta nyelvek

A kelta nyelvek összefoglaló elnevezés az indoeurópai nyelvcsalád nyugati ágát alkotó – nem germán és nem itáliai nyelvekre, amelyek feltételezhetően egy, az itáliai alapnyelvvel közeli rokon indoeurópai nyelvjárásból (kelta ősnyelv vagy alapnyelv) váltak le.

Duna és Kelta nyelvek · Kelták és Kelta nyelvek · Többet látni »

La Tène-kultúra

A hallstatti kultúra és a La Tène kultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i. e. 800) narancssárga színű, a terjeszkedés (i. e. 500 körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e. 50.) világoszöld színű. A nagyobb kelta törzsek neve fekete felirattal i. e. 1 századi kelta tükör Desborough-ból La Tène-kultúra (vagy La Tène műveltség, La Tène periódus, La Tène-korszak) a közép-európai vaskornak a hallstatti korszakot követő második korszakára (az i. e. 5. századtól időszámításunk kezdetéig) jellemző anyagi kultúra.

Duna és La Tène-kultúra · Kelták és La Tène-kultúra · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Duna és Latin nyelv · Kelták és Latin nyelv · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Duna és Rajna · Kelták és Rajna · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Duna és Római Birodalom · Kelták és Római Birodalom · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Duna és Svájc · Kelták és Svájc · Többet látni »

Szarvas (állat)

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.

Duna és Szarvas (állat) · Kelták és Szarvas (állat) · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Duna és Szkíták · Kelták és Szkíták · Többet látni »

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Duna és Vaddisznó · Kelták és Vaddisznó · Többet látni »

Vaskor

A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.

Duna és Vaskor · Kelták és Vaskor · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Duna és Kelták

Duna 453 kapcsolatokat, ugyanakkor Kelták 108. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 3.21% = 18 / (453 + 108).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Duna és Kelták. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »